A lép olyan nyirokszerv, amely egyben a vérnek is fontos szűrője: ebből adódóan sok betegség miatt megnagyobbodhat: egyaránt okozhatják ezt fertőzéses, gyulladásos, illetve vérképzőszervi daganatos betegségek. Eredményezhet lépmegnagyobbodást az is, ha a szervezetben nem kívánatos anyagok szaporodnak fel, majd a lépben rakódnak le. A lépmegnagyobbodás tehát nem konkrét betegség, hanem számos betegség közös tünete.
A lépmegnagyobbodás okai
A lépmegnagyobbodás előfordulásának nincs pontos statisztikája, tudjuk viszont, hogy azok a betegségek ritkák, amelyeknél a lép nagyon megnagyobbodik: 10 ezer emberből talán egynél fordulhat ez elő. A normálisnál kicsit nagyobb lép viszonylag gyakori, ez már ezerből egy-két embert biztosan érint.
Lépmegnagyobbodást gyulladásos betegségek (például szívbelhártya-gyulladás , autoimmun kórképek vagy akut vírusfertőzések miatti gyulladás) és vérképzőszervi daganatok (így például leukémia vagy limfóma) okozhatnak, de eredményezheti az is, ha a szervezetben nem kívánatos anyagok (például nem lebontható zsírszerű anyagok vagy szénhidrátok) szaporodnak fel, majd a lépben rakódnak le. Tárolási betegségek (például Gaucher-kór) ugyancsak okozhatnak lépmegnagyobbodást. Előfordul az is, hogy a lépben zajlik a vérképzés, és emiatt nagyobbodik meg a szerv. Ez azért történhet meg, mert a lép az embrióban még vérképzőszerv, abban történik a vérképzés, bizonyos vérképzőszervi betegségeknél pedig ez a funkció a nem megfelelően működő csontvelőből "visszaköltözhet" a lépbe és a májba, ami ezeknek a szerveknek a nagyfokú megnagyobbodását okozza.
A lép egy hasi szerv, de a mellkas alatt van. Ha mérete normális, akkor nem lóg ki a bordakosár alól, ha viszont a bordaív alól kilóg a hasba, tapintható, netán kidomborodó, akkor már lépmegnagyobbodásról beszélünk. A nagyobb lép a tapinthatóságon kívül egyéb tüneteket is okozhat, ugyanis felerősödik miatta a lép funkciója. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vérben lévő sejtek - így a vérlemezkék és a vörösvérsejtek - száma csökken, ugyanis a nagyobb lép ezeket a kelleténél jobban kiszűri. Néha ez a rossz vérkép a legszembetűnőbb tünet.
A lépmegnagyobbodás kezelése a kiváltó ok kezelését jelenti, tehát miután megtalálják az alapbetegséget, azt próbálják gyógyítani, illetve kezelni, aminek eredményeként újra normalizálódik a lép mérete is. Ha a kiváltó ok Echinococcus-fertőzés, akkor az általában cisztákat is okoz a lépben, amelyeket műtétileg el kell távolítani. Előfordul az is, hogy a megnagyobbodott lépet sebészi úton el kell távolítani. Erre jellemzően akkor van szükség, ha valakinek például a lépében van limfóma, tehát maga a lép daganatos.
A nagyobb lép megfelelő kezelés mellett - tehát a fertőzések kezelése és lezajlása után, illetve a tárolási betegségek kezelésével - visszanyerheti normál méretét, ami az esetek többségében ez meg is történik. A lépinfarktus maradandó állapotot okoz, ez esetben teljes gyógyulásról nem beszélhetünk, a lépben megmarad a pangás. Ha a probléma olyan jellegű - például amikor limfóma okozza a megnagyobbodást -, hogy a szervet el kell távolítani, akkor szintén nem beszélhetünk gyógyulásról. Lép nélkül lehet persze élni, de mivel ez a szerv a vér fontos szűrője, hiányában erősen lecsökken a szervezet tokos baktériumokkal - ilyen például a meningitis és a pneumococcus - szembeni ellenálló képessége. Emellett léphiánynál nagyon magasra szokott emelkedni a vérlemezkeszám is, mert azok elpusztulási helye normális esetben ez a szerv. Ha a vérlemezkeszám magas, akkor ez jellemzően növeli a trombóziskészséget.
Részletes cikkünk a lépmegnagyobbodásról a Betegségek A-Z rovatban olvasható!