Az etanol - amelyet alkoholnak, etil-alkoholnak vagy gabonaalkoholnak is neveznek - az alkoholos italok elsődleges összetevője, ez okozza a részegséget. Az etanol önmagában egy tiszta, színtelen folyadék, ami a növények erjedése során keletkezik, tehát nem önállóan, hanem egy másik eljárás eredményeképp. Még közelebbről, az etanol akkor keletkezik, amikor az élesztőgombák fermentálják, azaz megerjesztik a növényekben lévő cukrokat. A sör a malátában, a bor a szőlőben, míg például a vodka a burgonyában lévő cukrokból nyeri alkoholtartalmát.
Az alkohol elsősorban depresszáns, bár a fogyasztásakor megtapasztalhatunk pozitív stimuláns tulajdonságokat is. Attól a pillanattól, hogy az első korty a szánkba kerül, addig, amíg testünk fel nem dolgozza, folyamatosan érezhetjük a hatásait. A Healthline.com most összeszedte, pontosan milyen utat jár be szervezetünkben az alkohol és milyen tüneteket okoz.
1. A szánkban
Abban a pillanatban, ahogy az első korty alkohol a szánkba kerül, egy része máris felszívódik a hajszálereken és a nyelven keresztül a véráramunkba.
2. A gyomorban és a vékonybélben
Az elfogyasztott alkohol közel 20 százaléka a gyomorból szívódik fel a vérünkbe. A maradék pedig a vékonybélen keresztül. Ha a gyomrunkban van elég étel, akkor lassabban szívódik fel, anélkül viszont sokkal gyorsabban kerül a véráramba. Minél több alkohol van a vérünkben, annál részegebbnek érezzük magunkat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
3. A véráramban
A vérkeringésünk az, ahol a dolgok igazán intenzívvé válnak. Az alkohol ugyanis a véráramban gyorsan szétterjed a testünkben, más-más folyamatokat beindítva szerveinkben, addig, amíg májunk le nem bontja azt.
A véráramba érve az alkohol kitágítja az ereket, melynek eredményeképp:
- kipirul a bőr,
- átmenetileg melegséget érzünk,
- hirtelen lecsökken a testhőmérsékletünk,
- leesik a vérnyomásunk.
4. Az agyban és az idegrendszerben
Az alkohol gyorsan "megüthet". Az agyat általában 5 perc alatt éri el, a hatást pedig már 10 percen belül érezhetjük az első korty elfogyasztása után. Amikor megnő az alkohol koncentrációja a vérben, elkezdjük jól érezni magunkat. Boldogabbak, magabiztosabbak leszünk, gátlásaink is oldódnak. Ennek oka az alkohol szerotonin - és dopamin termelésre gyakorolt serkentő hatása. Ám ahogy részegedünk, úgy tapasztaljuk meg a fizikai tünetek fokozódását. Ennek oka, hogy az alkohol elnyomja a központi idegrendszert, zavart kelt az agyi kommunikációs útvonalakban, ezáltal befolyásolja az agy információfeldolgozó képességét.
Mindez a következő tüneteket okozhatja:
- érthetetlen beszéd
- zavarok a mozgáskoordinációban
- homályos látás
- rosszullét
Az agyunk termeli az antidiuretikus hormont, azaz ADH-t, mely megmondja a vesénknek, mennyi vizet raktározzon el, takarítson meg. Az alkohol azonban akadályozza az ADH-termelést, és ez el is vezet a következő szervünkhöz.
5. A vesékben
Amikor az alkohol hatására lecsökken az ADH-szint, az arra ösztönzi a veséket, hogy több víztől szabaduljanak meg, ezért járunk annyit vécére iszogatás közben. Ez azonban, ha nem fogyasztunk az alkohol mellé kellő mennyiségű alkoholmentes folyadékot, akár dehidratáltsághoz is vezethet, amitől viszont még részegebbek leszünk.
6. A tüdőkben
Talán nem is gondolnánk, de az alkohol egy része a tüdőnkbe is eljut, az elfogyasztott mennyiség mintegy 8 százalékát ugyanis kilélegezzük. Az alkohol a véráramból a tüdőn keresztül elpárolog és kilélegezzük. Ezért is olyan a szagunk másnaposan, mint egy sörgyárnak, és emiatt működnek az alkoholszondák is, melyeket a rendőrség használ.
7. A májban
Amikor iszogatunk, a májunkra komoly munka vár, keményen dolgozik azért, hogy a bevitt alkoholt oxidálja, és vízzé, valamint szén-monoxiddá alakítsa át. Fontos tudnunk azonban, hogy a májunk óránként csak egyegységnyi alkoholt képes oxidálni. Így tehát minél többet iszunk minél rövidebb idő alatt, annál magasabb lesz a véralkoholszintünk, annál jobban berúgunk és annál nagyobb az esélye az alkoholmérgezésnek is.
Mi befolyásolja, hogy mennyire részegedünk le?
A részegség egyik fontos tényezője a véralkoholszint, de nem csak ezen múlik, mennyire érezzük magunkat "elázva". Íme néhány dolog, ami még befolyásolhatja mindezt:
A súlyunk. Minél kevesebb testszövetünk van, ami felszívhatja az alkoholt, annál részegebbnek érezhetjük magunkat. A nagyobb test nagyobb teret enged az alkohol felszívódásának.
A nemünk. Jelentős különbségek vannak abban, ahogy egy nő és egy férfi teste feldolgozza az alkoholt. A nők testében általában több a zsír, így a szervezetükben tovább megmarad az alkohol, ráadásul kevesebb is a testükben a víz, ami hígíthatná a szeszt, és kevesebb alkoholbontó enzim termelődik a szervezetükben.
A korunk. Ahogy öregszünk, úgy lassul az anyagcserénk és úgy nő a testünkben a zsír aránya, illetve csökken a víz mennyisége. Mindez pedig nagyban befolyásolja azt, milyen hatékonyan tudja feldolgozni a szervezetünk az alkoholt.
Mit fogyasztunk. Italtól függően változik az alkoholkoncentráció. A magasabb alkoholtartalmú italok, mint például a gin vagy a vodka gyorsabban szívódnak fel a testünkben. Hasonlóan gyorsabban szívódnak fel a szénsavas italok, mint például a pezsgő vagy a fröccs.
Milyen gyorsan iszunk. Ha csak felhajtjuk, ahelyett, hogy kortyolgatnánk, az sokkal gyorsabban megemeli a véralkoholszintünket és sokkal részegebbnek is érezzük magunkat emiatt.
Üres-e a gyomrunk. Ha van némi étel a gyomrunkban, az segít abban, hogy ne szívódjon fel olyan gyorsan az alkohol. Ellenben üres gyomorra poharazgatni egyet jelent a gyors berúgással.
Gyógyszerek. Bizonyos gyógyszerek befolyásolják az alkohol felszívódását, vagy akár kölcsönhatásba is léphetnek azzal, fokozva a tüneteket.
Általános egészség. Az egészségi állapotunk nagyban befolyásolja, hogyan reagál a szervezetünk az alkoholra. Bizonyos máj- és vesebetegségek például alapjaiban befolyásolják vagy egyenesen akadályozzák szervezetünk alkoholfeldolgozásra való képességét.
Legjobban: