A New York állambeli Rochester Egyetem kutatói szerint a biszfenol-A (BPA)-val kapcsolatos eredményeik kulcsszerepet játszanak a vegyszer toxicitásának felderítésében. A BPA-t korábbi vizsgálatok számos súlyos betegséggel - például a prosztatarákkal, cukorbetegséggel és szívbetegséggel - is összefüggésbe hozták. Mindeddig a tudósok azt hitték, hogy a BPA többnyire az ételekből kerül be a szervezetbe, majd gyorsan kiürül onnan, írták az Environmental Health Prospectives online számában megjelent közlemény szerzői. Részben ezen feltételezések alapján az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrzési Hivatal (FDA), valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság biztonságosnak minősítette a BPA-t, állítják a kutatók.
"Az eredményeink azonban egyszerűen nem illenek a képbe" - mondta el a vezető szerző, Richard W. Stahlhut, a Rochester Környezetegészségügyi Tudományok Központjának munkatársa. A kutatótársadalomban már felmerültek kétségek és a mostani eredményekre magyarázatul szolgáló eredmények, melyek jelentőségét azonban mindeddig alulbecsülték. Mostantól még komolyabban kell figyelni rájuk, véli Stahlhut. A Rochester kutatói a BPA vizeletben mért szintje és az éhezés időtartama közt próbáltak összefüggést találni 1 469 felnőtt adatainak elemzésével. Megállapították, hogy még 24 órás éhezést követően is meglepően magas a szervezet BPA szintje. Kiderült, hogy a BPA-szint nyolcszor lassabban csökken a vártnál, olyan lassan, hogy a vizsgálati személy neme és rasszbeli hovatartozása ugyanolyan mértékben befolyásolja a vegyianyag szintjét, mint az éhezéssel töltött idő, folytatta Stahlhut. A szerzők a vártnál magasabb BPA-értékek lehetséges magyarázatának tartják, hogy a vegyszer valójában nem az ételből, hanem például a háziporból, vagy a csapvízből származik. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ szerint az amerikaiak 93 százalékánál kimutatható a BPA a vizeletben.
A szeptemberi Journal of the American Medical Association-ben megjelent, hogy a legmagasabb BPA-koncentrációval rendelkező felnőttek háromszor hajlamosabbak a szív- és érrendszeri betegségekre, mint a legalacsonyabb vizeletszintet produkálók. A kanadai hatóságok már betiltották a BPA-t, mint egészségügyi rizikótényezőt és erős környezetszennyező anyagot. Az FDA által a hivatal kémiai rizikót elemző módszereinek felülvizsgálatára felállított tudományos tanácsadó bizottság októberben hiányosságokat fedezett fel a szövetségi szabályozó módszereiben, és megállapította, hogy a hivatal figyelmen kívül hagyott számos, a vegyi anyagot súlyos betegségekhez kötő vizsgálatot. A bizottság azzal vádolta az FDA-t, hogy a hivatal nem vette figyelembe azon állatkísérletek eredményeit, melyek kimutatták, hogy kis adag BPA az agy- és a prosztatafejlődés változását idézheti elő. Egyes tudósok a vegyszer betiltását követelik.
"A jelenlegi expozíció szintje nem biztonságos - jelentette ki Sarah Janssen, a Nemzeti Kincsek Védelmi Tanácsának (környezetvédelmi csoport) reprodukciós biológusa. - Nem szabad az ételes dobozok gyártásában felhasználni." A tárolók és ételhordó edények gyártásában alkalmazható vegyszereket szabályozó FDA tisztviselői elismerték a kritikát. "Az FDA egyetért azzal, hogy a kis adag BPA hatásainak bizonytalanságát felvető tanulmányok további kivizsgálást tesznek szükségessé" - jelentették ki.
Ez is érdekelhet
Forrás:
Medipress hírszolgálat
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
