A teljes bélszakaszok eltávolításával járó műtéti beavatkozások gyakori következménye, hogy sérül és nehezen áll helyre a bélműködés: bélrenyheség és emésztési hiányosságok lépnek föl. A betegek rosszullétről, fájdalmakról, székrekedésről panaszkodnak. Miután az egészségesek is tapasztalhatták, hogy a rágógumi rágása nyomán éhesek lesznek, emésztőrendszerük felkészül a táplálékfogadásra, és olykor beleik is jeleznek, felmerült az ötlet, nem lehetne-e rágógumival ösztökélni a beleket működésük helyreállítására. A rágógumi kedvező hatását ellenőrzendő a londoni kórház 158 bélműtéten átesett betegét arra kérték, hogy naponta háromszor mintegy 5-45 percen át rágózzanak. A hatást a bélmozgások visszatéréséhez szükséges és a bélgázképződés megindulásáig eltelt idő mérésével határozták meg. A rágógumit rágó páciensek esetében a visszatérő bélműködés ezen egyértelmű jelei átlagosan egy nappal hamarabb mutatkoztak, mint a rágógumit nem használó kontrollcsoport betegeinél, akik így később hagyhatták el a kórházat.
A rágógumi rágásával azt sugalljuk az emésztőrendszernek, hogy táplálék érkezik, ezért aktívabban kezd működni, de természetesen közvetlenül a műtét után nem volna célszerű annyit és olyan ételeket fogyasztani, amelyek a bélműködést rendesen beindítanák. A rágógumi igazi táplálék nélkül is jó szolgálatot tesz, megindítja a nyál- és emésztőnedv termelést, a hormonelválasztást és az enyhe bélmozgásokat is. Az mindenesetre újdonság, hogy a belek ettől jobban is regenerálódnak, a fájdalmak és kellemetlen tünetek is visszaszorulnak.
Forrás:
JAMA
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
