Elektronikus agyi implantátumok segítségével ma már újra jár egy lebénult férfi. A hollandiai Gert-Jan Oskam egy tizenkét évvel korábbi biciklibaleset óta mozgásképtelen volt. Az agyi implantátumok egy, a gerincén lévő második implantátumon keresztül vezeték nélkül továbbítják az agyi elektromos jeleket a lábaiba és a lábfejeibe. Bár az orvosi megoldás egyelőre kísérleti szakaszban van, az eddigi eredmények bizakodásra adnak okot. "Úgy érzem magam, mint egy kisgyerek, aki újra járni tanul" - mondta Oskam a BBC-nek. A férfi most már állni és lépcsőzni is tud.
A fejlesztés svájci kutatók munkája. Jocelyn Bloch professzor, a Lausanne-i Egyetem idegsebésze, aki az implantátumokat beültette, hangsúlyozta, hogy a rendszer még mindig az alapkutatás stádiumában van, és sok év választja el attól, hogy elérhetővé váljon a lebénult betegek számára.
Gert-Jan Oskamot 2021 júliusában műtötték meg. Bloch professzor két kör alakú, öt centiméter átmérőjű lyukat vágott koponyája mindkét oldalán, az agynak a mozgás irányításában részt vevő területei felett. Ezután két korong alakú implantátumot helyezett be, amelyek vezeték nélkül továbbítják az agyi elektromos jeleket - a férfi szándékait - a fején lévő sisakhoz rögzített két érzékelőhöz.
A svájci csapat kifejlesztett egy algoritmust, amely ezeket a jeleket lefordítja a lábizmok mozgatására szolgáló utasításokká egy második implantátumon keresztül, amelyet Gert-Jan Oskam gerincvelője körül helyeztek el, és amelyet a járásért felelős idegvégződésekhez kapcsoltak. A férfi néhány hét edzés után már járókeret segítségével is képes volt felállni és járni. A projektet vezető Grégoire Courtine paradigmaváltásnak nevezte a fejlesztést az eddigiekhez képest.
Az agyi implantátumok Courtine professzor korábbi munkájára épülnek, amely csak a gerincimplantátumot használta a mozgás helyreállítására. A gerincimplantátum felerősítette az agyból a gerincoszlop sérült részéhez érkező gyenge jeleket. Gert-Jan Oskamnak korábban csak gerincimplantátuma volt. Elmondása szerint az újdonság legnagyobb előnye az, hogy most már sokkal jobban tudja kontrollálni a mozgását.
Ez is érdekelhet
Azonban sem az előző, sem az új rendszer nem használható folyamatosan. A betegek a felépülés részeként csak hetente néhányszor egy-egy órán át trenírozzák vele izmaikat. A begyakorolt mozgások bizonyos szinten a rendszer kikapcsolása után is fennmaradnak, ami a sérült idegek regenerálódására utalhat. A fejlesztők végső célja a technológia miniatürizálása a mindennapi használt érdekében. "Gert-Jan tíz évvel a balesete után kapta meg az implantátumot. Képzeljük el, amikor néhány héttel a sérülés után alkalmazzuk az agy-gerinc interfészünket. A gyógyulás lehetősége óriási" - magyarázta Courtine professzor.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
