A Gastroenterology folyóirat júliusi számában megjelent cikk szerint a betegségben szenvedőknél egyes területek sűrűsége megnő, másoké csökken. Ezek a régiók felelősek a figyelemért, az érzelmekért, a fájdalomérzésért, ennek következtében feldolgozzák a bélből eredő információt. Hasonló változásokat tapasztaltak korábban más krónikus fájdalommal járó betegségek, például hátfájdalom, migrén és csípőfájdalom esetén.
Az IBS során hasi diszkomfort érzés alakul ki, székrekedéssel, hasmenéssel, vagy e kettő kombinációjában. Az állapot az Egyesült Államok népességének 15 százalékát érinti, főként hölgyeket. Az orvostudomány jelenlegi állása szerint az IBS funkcionális betegség (nem megfelelően működik az emésztőrendszer), a háttérben nem állnak szervi elváltozások.
Dr. Emeran Mayer, a David Geffen Orvosi Egyetem (Los Angeles) professzora, a cikk szerzője szerint "az agyban tapasztalt változás – akár elsődleges, akár másodlagos – jól mutatja az IBS organikus jellegét. Ráadásul a kapott eredmények cáfolják, hogy a tünetek ne lennének valódiak, kizárólagosan pszichológiai okra lennének visszavezethetőek."
A kutatásban résztvevő amerikai és kanadai tudósok képalkotó vizsgálatokat alkalmaztak arra, hogy feltérképezzék 55 IBS-es és 48 egészséges hölgy agyának anatómiai eltéréseit. Megállapították, hogy a betegek agykérgének speciális régiói megvastagodtak, mások elvékonyodtak. A változást befolyásolta, hogy a betegségüket az alanyok fájdalommal, vagy fájdalom nélkül élték meg. Ezzel szemben nem találtak összefüggést a betegség fennállásának időtartamával.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók következő vizsgálatai arra irányulnak, az agy szerkezetének megváltozását milyen gének befolyásolják.
Ez is érdekelhet
Forrás: Medipress hírszolgálat
