Ha a hippokampuszhoz kell hozzáférni egy műtét során, amely az agy alsóbb részén található meg, azt sokkal könnyebben meg lehetne tenni az arcunkon, mint a fejünk tetejéről - mindezek mellett a felépülési idő is jelentősen lerövidül.
A hippokampuszt ugyanis a fej tetejéről egyenesen lefelé fúrással el lehet érni, de az orcán keresztül behatolni határozottan nem egyenes úton lehet. A kutatóknak így egy formamegjegyző nikkel-titánium ötvözetből kellett összeállítaniuk egy 1.14 milliméteres tűt, amely sűrített levegő hatásával lassan képes megközelíteni a hippokampuszt: ennek elérése érdekében a tű hajlított és nem is egyenes.
Mindez azonban még nem volt elég: a kezelőknek látniuk kellett azt is, hogy a tű pontosan hol található a fejben, amelynek érdekében mind a pácienst, mind pedig az őt operáló robotot egy MRI-gép belsejében kellett elhelyezni a procedúra időtartalma alatt - és mivel az MRI hihetetlenül erős mágneses mezőt képes létrehozni működése alatt, semmilyen fémalkotórészt nem lehetett használni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindezért a robotot úgy kellett kialakítani és megváltoztatni, hogy az epilepsziások és a hasonló műtéti beavatkozást igénylő páciensek életét egy évtizeden belül könnyebbé teheti.
