Szögezzük le rögtön, hogy az alkoholtól biztosan nem leszünk okosabbak. Elég csak arra a gondolni, milyen, amikor az ember józanul érkezik egy buliba, majd gyanútlanul csevegni kezd azokkal, aki már órák óta söröznek, boroznak - ebből értelmes beszélgetés nem kerekedik ki. Ha pedig mi is iszunk, bódultan például már nem is olyan könnyű kulccsal beletalálni a zárba, másnap reggel pedig nem mindig könnyű visszaemlékezni az előző estére, főleg arra, részegen nem sodortuk-e kellemetlen helyzetbe magunkat.
A Spiegel Online cikke szerint a jó hír az, hogy az alkohol idővel eltűnik a szervezetből, csak a másnaposság tünetei maradnak hátra: fejfájás és gyomorrontás. Idővel azonban a beszéd újra normális lesz, helyrejön a koncentrációs képesség és a motoros készségek is visszatérnek. A tapasztalatok szerint az agy gyorsan gyógyul, de kérdés, hogy valóban elveszik-e több tízezer agysejt minden egyes alkalommal, ha alkoholt iszunk?
Az ingerek útja
Mivel az agyban több mint százmilliárd idegsejt van, könnyen elképzelhető, hogy észre sem vesszük, ha kicsit butábbak leszünk egy-egy átmulatott éjszaka után. Az csak megerősíti ezt az információt, hogy a tudósok már megfigyelték, a súlyos alkoholistáknál valóban észrevehető az agy állományának csökkenése. De mielőtt megijednénk, a kutatók ma már azt is tudják, hogy az alkohol hatása az agyra közel sem olyan súlyos, mint azt korábban hitték. Ugyanis nem elpusztítja az agysejteket , hanem megzavarja a köztük lévő kommunikációt.
Minden egyes tevékenység - gondolkodás, mozgás, még a légzés is ide tartozik - hatására a testünkben elektromos impulzusok kezdenek ugrálni idegről idegre. Elég, ha csak finoman megérintjük valaki kezét, máris láncreakció indul el, a bőr neuronjai ingerlik a szomszédos idegsejteket, és így tovább, míg az információ el nem jut a gerincoszlopon keresztül az agyig. Ekkor érezzük valójában is az érintést.
Ezután az impulzus az agyból visszajut a kéz irányába, az izmokhoz, de hogy mi lesz a reakció, az az agyban dől el. A rendszer működésének alapja, hogy sok ezer sejt kapcsolódik egymáshoz futárokon, azaz ingerületátvivő anyagokon (neurotranszmittereken) keresztül, amelyek lehetnek gátlóak vagy serkentőek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Átmeneti nehézségek
És itt lép be a képbe az alkohol, amely megbontja ezek egyensúlyát, ezáltal lassítja az idegsejtek közötti láncreakciót. Hiába látunk és hallunk, nem halad olyan könnyen az inger az agyig és a válasz vissza az izmokig. Aztán a koordinációs mozgás is zavart lesz, tántorgunk, lassabban kezdünk gondolkodni, rosszabbul látunk, sőt, az emlékezőképességünk is gyengébb lesz.
Az amerikai Tudományos Fejlődés Szövetségének kiadványa szerint az első agyterület, amelyet már kis mennyiségű alkohol is befolyásol, a magatartásért felelős központ: az érintett ellazul, beszédesebb és közvetlenebb lesz. Ezután jönnek az emlékezet és a mozgás régiói.
Viszont ahogy az alkohol eltűnik a szervezetből, az idegsejtek kommunikációja ismét normális lesz. Hogy vannak-e az alkoholfogyasztásnak maradandó hatásai, arra előbb állatkísérletek során kerestek választ a tudósok, majd egy brit kutatócsoport ötezer önkéntessel vizsgálta az emberi szervezet reakcióját. A résztvevőknek hetente harminc alkalommal kellett alkoholt fogyasztaniuk, és arra az eredményre jutottak, hogy a gondolkodást elemző tesztjeik eredménye jobb lett azokénál, akik egyáltalán nem ittak alkoholt. Ez az eredmény persze nem jelenti azt, hogy az alkoholtól okosabbak és intelligensebbek leszünk, de rávilágít arra, hogy sejtpusztulásról sincs szó.
Indirekt ártalom
Közvetett hatása miatt az alkohol rendszeres és nagy mennyiségű fogyasztásának az agyban és más szervben is káros hatása van. Okozhat például Wernicke-Korsakoff-szindrómát , amely az amnézia súlyos alkoholistáknál elforduló formája. A háttérben a B1-vitamin hiánya áll, és olyan mértékű szellemi leépüléshez vezethet, hogy a beteg nem találja a kijárati ajtót sem egy szobában.
Egy tönkrement máj is károsítja az agyat, mert gyakran alakul ki gyulladás a testben, és gyenge májműködés esetén túl sok toxikus hatású ammónia kerülhet a véráramba, ami már alacsony koncentrációban is károsítja az idegsejteket, sőt, súlyos esetben akár kómát is okozhat. Az alkohol hatása függ a kortól is, így serdülőkorban és terhesség alatt lényegesen nagyobb károkat tud okozni.
Az alkohol tehát nem öli meg az agysejteket, csak lassítja a köztük lévő kapcsolatot, ez azonban ne bátorítson senkit ivásra. Az alkohol ettől még éppen elég kárt okoz a szervezetben, mértéktelen fogyasztása pedig többek között súlyos májkárosodáshoz vezethet, vagy B1-vitaminhiányt okozhat, de közvetve számos betegség kialakulásában játszhat szerepet.
