A kutatók a folyamatos stressznek kitett hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer hozzászokását okolják a stresszhormon alacsony szintje miatt.
A kortizolt az úgynevezett vészreakció során termeli a szervezet. Stresszhelyzetben megemeli a vérnyomást és a vércukrot, gyorsan elérhető energiát biztosítva a szervezetnek. Normális esetben a kortizol szintje korán reggel a legmagasabb, és a lefekvés idején a legalacsonyabb.
"Sokan úgy gondolják, hogy a folyamatos stresszre az egyetlen válasz a hormon krónikus túltermelése, ám az ismétlődő stressz kimerítheti a szabályozó rendszert, ezért a szervezet már akkor sem képes elegendő hormont termelni, amikor szükség lenne rá" - véli Lia Fernald, a berkeleyi Kalifornia Egyetem docense, a Development and Psychopathology tavaszi számában megjelenő tanulmány vezető szerzője. Megan Gunnar társszerző, a Minnesotai Egyetem gyermekfejlődéstan professzora szerint is a szabályozó rendszer hozzászokása okolható az alacsony kortizolszintekért. Hozzátette, hogy az utóbbi tíz évben ismertté vált kutatási eredmények alacsony stresszhormonszintet általában gyermekbántalmazással, illetve többszöri árvaházi neveléssel összefüggésben találtak.
A mostani kutatás szokatlan módszerrel zajlott. A kutatók Mexikó alacsony jövedelmű családaihoz látogattak el előzetes bejelentés nélkül. Olyan családokhoz mentek, ahol az éves jövedelem mindössze 730 dollár (megközelítőleg 120 000 forint), a mexikói átlag 10 000 dollár (1,6 millió forint) tizennegyed része. Az anyák felvilágosítása és beleegyezése után elbeszélgettek velük, majd egyszerű depressziószűrő tesztet tölttettek velük ki. Rendszerint a legidősebb gyermektől az egyórás interjú ideje alatt háromszor is vettek nyálmintát a kortizolszint változásának nyomonkövetése érdekében. Az elsőt még az érkezést követő öt percen belül, hogy legyen egy nyugalminak tekinthető érték is. Stresszhelyzetben ugyanis legalább öt perc szükséges a hormontermelődés fokozódásához, míg a csúcsértéket 20-25 perc alatt éri el a szervezet. A gyerekek esetében enyhe stresszt kiváltó eseményként az idegenek jelenléte, valamint kognitív tesztek elvégzése szolgált. Összesen 639 2,5-5 év közötti gyermeket sikerült bevonni. A gyermekek negyven százaléka olyan otthonban él, ahol nincs elektromosság vagy vezetékes víz.
A depressziót szűrő teszten 16 pont felett állapították meg a veszélyeztetettséget. Az anyák 60 százaléka 16 pont feletti értéket produkált, míg 10 százalékuk 35 pontnál is többet ért el. A hormonszintek elemzésekor természetesen figyelembe vették a mintavétel időpontját is a napszaki ingadozás miatt. Megállapították, hogy az anya depressziója alacsonyabb kortizol szinteket eredményezett a gyermekeknél. A vizsgált gyerekek átlagos kortizolszintje 2,78 nmol/l volt, ami nagyjából a tipikus középosztálybeli amerikai gyerek értékénél 2-2,5-szer alacsonyabb. Az is kiderült, hogy a lányokat jobban megviseli az anya depressziója, mint a fiúkat, talán mert ők többet tartózkodnak otthonukban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az anya depressziója súlyosan érintheti a kisgyermekeket, hiszen a lelkibeteg anya nem tud olyan érzelmi biztonságot és támogató hátteret nyújtani, amire gyermekeknek ebben a korban még szüksége lenne.
Forrás:
Medipress hírszolgálat
Legjobban: