Amint eltelt néhány óra az utolsó étkezés után, és egyre inkább híján vagyunk a tápláléknak, gyomrunk az étvágy fokozásának érdekében elkezd termelni egy ghrelint nevű éhséghormont, amelynek így megnő a szintje a vérben. Emellett nemrégiben a Swansea Egyetemen dolgozó Jeffrey Davies és csapata újabb bizonyítékot talált arra, hogy ez a hormon képes előmozdítani a neurogenezist, azaz új idegsejtek létrejöttét is. Kísérleteik során a kutatók egerek agysejtjeihez adtak ghrelint laboratóriumi körülmények között, majd azt tapasztalták, hogy a hormon aktiválta a szaporodási folyamatot beindító fibroblaszt növekedési faktort.
Új emlékek
Davies szerint amennyiben az emberekben is hasonló hatást vált ki az éhséghormon, úgy jól látható az is, miként hat a memóriánkra. A fiatal agysejtek növelik a képességet az új emlékek kialakítására, mivel ingerlékenyebbek, így az új élmények könnyebben aktiválják ezeket.
A felfedezésnek a degeneratív idegrendszeri betegségek kezelésében is lehet haszna, így például a Parkinson-kóréban , amely bizonyos agyi területek pusztulásával jár. Egy korábbi kutatás is arra az eredményre jutott, hogy a ghrelin képes megóvni állatokat a Parkinson-kór egy formájának kialakulásától. A Swansea Egyetem kutatócsapata pedig laboratóriumi kísérletekkel igazolta, hogy a ghrelin megvédi az agysejteket a Parkinson-kór pusztító hatásától.
Amanda Hornsby, Davies egyik kollégája egy 28 önkéntessel elvégzett tanulmányban azt vette észre, hogy a Parkinson-kór okozta demenciában szenvedőknek alacsonyabb a ghrelinszintje, mint más embereknek. Mindez pedig arra utal, hogy a ghrelin, vagy egyéb olyan gyógykészítmények, amelyek a hormon hatását utánozzák, alkalmasak lehetnek a betegség kezelésére.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Időszakos böjtölés
Egy kísérlet résztvevői olyan étrendet követtek, amely 25 százalékkal kevesebb kalóriát tartalmaz a napi ajánlott beviteli mennyiségnél. Beszámolóik szerint számos pozitív hatása volt a diétának, egyeseknél a vércukorszint szabályozása volt kiegyensúlyozottabb, mások pedig úgy érezték, javultak kognitív képességeik. Az eredmények azonban vitatottak, ugyanis akadnak tanulmányok, amelyek szerint az ilyen típusú diéta károsítja az emberek mentális képességeit.
Az étrend egészségügyi előnyeinek kihasználása érdekében néhányan időszakos böjtölésbe kezdtek, így például átálltak az 5-2-es diétára. Ennek során öt napon keresztül normál módon táplálkoznak, majd a rákövetkező két napon csupán napi 500 kalóriát visznek be. Esetükben a ghrelinszint emelkedését tapasztalták.
Mindazonáltal Nicolas Kunath, a Müncheni Műszaki Egyetem professzora rámutatott, hogy az újonnan képződött agysejteknek napok, akár hetek kellenek, amíg elkezdenek dolgozni. Nem várhatja tehát senki, hogy a diéta pozitív hatásai azonnal jelentkezzenek a mentális képességek terén.
Ez is érdekelhet
Forrás: newscientist.com
