Egy nemzetközi kutatócsoport eredményei új információkkal szolgálnak a Homo sapiens Európába érkezéséről és a kontinensen eredetileg élő, csökkenő számú neandervölgyi populációval való találkozásáról. A kutatás középpontjában a mai Bulgária területén lévő Bacso Kiro-barlangban talált csontok és más leletek álltak. "Felfedezéseink kapcsolatot találtak az akkori fejlett eszközök, mint a pengék és a fogakból és csontokból készült nyakékek terjedése és a Homo sapiens több mint 45 ezer évvel ezelőtti térhódítása között" - mondta Shara Bailey, a tanulmány egy társszerzője, a New York-i Egyetem antropológiai intézetének professzora.
A kutatások azt igazolták, hogy a Homo sapiens készíthette az eszközöket, illetve hogy a modern ember és a neandervölgyi ember közötti egymásra hatás miatt hasonlítanak ezek és a neandervölgyiek által készített hasonló tárgyak. A leletek új információkkal szolgálnak a két fajról és kapcsolatuk természetéről. "Ha neandervölgyiek készítették volna ezeket a ##>>##modern##<<## eszközöket és ékszereket, az azt sugallta volna, hogy sokkal fejlettebb kognitív képességekkel rendelkeztek, mint azt eddig véltük. Mindazonáltal vannak hasonlóságok a Homo sapiens által a Bacso Kiro-barlangban használt és a neandervölgyiek által máshol alkalmazott kézműves technikák között, ami világossá teszi, hogy kulturális csere zajlott a két csoport között" - magyarázta a tudós.
Az elemzést a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói vezették. Az európai és amerikai tudósok részvételével zajló vizsgálat a középső paleolitikum (őskőkorszak) és a felső paleolitikum közötti átmenet időszakára, az 50-30 ezer évvel ezelőtti időszakra fókuszált. Ebben a korban az Afrikából érkező Homo sapiens populáció a neandervölgyiek helyébe lépett. Az antropológusok szerint ugyanakkor ez a folyamat régiónként változó lehetett, az átalakulás részleteit nagyrészt homály fedi. Ezekről kívántak többet megtudni a szakértők a most bemutatott kutatással.
A Bacso Kiro-barlang felső őskőkorszakból származó rétegében végzett ásatások során fedeztek fel Homo sapiens-csontokat és -fogakat számos kőszerszámmal, állati csontokkal, csonteszközökkel és függőkkel együtt. Különböző elemzési módszerek alkalmazásával azonosították az emberi csontokat, és megállapították, hogy legalább 45 ezer évesek - ez az a korszak, amikor a Homo sapiens több hullámban Európába érkezett. A fogak és a DNS újabb elemzése révén pedig megállapították, hogy a Homo sapienshez tartoztak, nem pedig neandervölgyi emberhez.
Ez is érdekelhet
Eredményeiket a kutatók a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányukban közölték.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
