Őssejtekből elő lehet állítani a belsőfül csillócskáit, melyek halláskárosodás esetén elpusztulnak - jelentették amerikai kutatók.
A kísérlet, melyet két fajta őssejttel végeztek el, növeli a lehetőségét annak, hogy a siketség több típusát is kezelni lehessen - írta a csapat a Cell című folyóiratban. Bár egyelőre csak egerek esetében értek el sikereket, reménykednek abban, hogy emberi sejteket is át tudnak alakítani.
Dr. Kazuo Oshima a kaliforniai Stanford Egyetemről munkatársaival két fajta gazdasejtet használtak arra, hogy megalkossák az egerek csillósejtjeit - embrionális őssejteket és egy hasonló sejtet, az indukált pluripotens sejteket (iPS), melyek őssejthez hasonló működésre átprogramozott hagyományos sejtek. Mindkét fajta sejt egerekből származott, a következő lépés pedig az lesz, hogy kipróbálják a kísérletet emberi sejtekkel is. A hallásvesztés hatalmas problémát jelent. A Siketek és Kommunikációs Zavarokkal Küzdők Nemzeti Intézetének becslése szerint a 20 és 69 év közötti amerikai lakosság 15 százaléka (26 millió ember) szenved a zaj miatt magas frekvenciás halláskárosodásban. Az antibiotikumok és genetikai elváltozások szintén károsíthatják a normális halláshoz szükséges, a középfülben elhelyezkedő csillócskákat.
A hang komplex struktúrák során keresztül jut el a fül belső csigájába, melyet hullámzó folyadék tölt ki. A sörtékkel borított merev csillók "meglovagolják a hullámokat", és ahogy hajladoznak, elektronikus jelet gerjesztenek, mely az agyba jut el. Ha ezek a sejtek megsérülnek, nem keletkezik helyettük új. Oshima csapata szerint a sejtek újranövesztése számos célt szolgálhat. "Úgy képzeljük el, hogy egyszerűen kivesszük a halláskárosodott betegek iPS sejtjeit, és helyrehozzuk a sérülést a petri csészében" - nyilatkozta Oshima telefonos interjújában. Ezzel a módszerrel lehetne tesztelni a gyógyszereket, melyek regenerálhatják a sejteket; vagy aktiválni lehetne a fülben levő hibernált őssejteket. Az is lehetséges, hogy kitenyésztik a sejteket, majd a fülbe fecskendezik, de erre még senki sem fejlesztett ki technológiát. "Sok akadályt kell még legyőznünk" - mondta a kutató.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Oshima és munkatársai egérembriók őssejtjeit használták (fibroblaszt sejt) a kísérletekhez. Több faktort - fehérjéket és vegyi anyagokat - is kipróbáltak, hogy szőrsejtekké növesszék a sejteket. "Tudtuk, hogy tényleg működnek, amint megláttuk őket az elektronmikroszkóp alatt" - mondta Stefan Heller a Stanfordról. "Tényleg úgy néztek ki, mintha a fülből szedték volna ki őket." Oshima elmondása szerint a következő lépés az emberi iPS sejtek használata, de ez még nem működik. "Ez valódi reményt ad nekünk arra, hogy valamiféle terápiával regenerálni lehet a hallószőröket" - mondta David Corey, a massachussettsi Harvard Egyetem neurobiológus professzora, aki nem vett részt a tanulmányban. "Beletelhet egy évtizedbe, vagy többe is, de még mindig lehetőségként áll fenn."
Ez is érdekelhet
