Erről a fordított zoonózisnak nevezett jelenségről még mindig nem sokat tudunk. Ám egyre nagyobb aggodalmat szül egyes kutatók és állatorvosok körében, akik szeretnék felhívni a figyelmet, és megelőzni az influenza állatokra történő terjesztését. Azt mindenki tudja, hogy új influenzatörzsek fejlődhetnek ki az állatokból, és ezek később az emberre is átterjedhetnek, ahogyan a pándémiás H1N1 vírussal is történt. A szakértők szerint arról azonban kevesebben tudnak, hogy a H1N1 influenza az emberekről terjedt át a macskákra, melyek közül néhányan légzőszervi megbetegedés következtében el is pusztultak.
Mindössze egy maroknyi bizonyított esetről tudunk, az influenza fordított zoonózisának közegészségügyi következményeit pedig egyelőre nem állapították meg pontosan. Az állatorvosok szemszögéből mégis aggasztó kérdéseket vetett fel, amelyekre még nem sikerült választ adni. Az Oregoni Állami Egyetem kutatói Christiane Loehr vezetésével azon dolgoznak, hogy több ilyen esetet gyűjtsenek, és jobban megérthessék a jelenség kockázatát az emberekre és az állatokra egyaránt.
"Az emberek leginkább a zoonózis , vagyis az állatról emberre való terjedés miatt aggódnak, és nem is sejtik, hogy az emberek is átadhatnak betegségeket az állatoknak, ami a mutáció, az új vírusok és betegségek megjelenésének veszélyét rejti, amik aztán akár állatról emberre is terjedhetnek. És persze az állatok egészségéről sem szabad megfeledkeznünk" - mondta Loehr. A kutatók most a házi macskák és kutyák populációjára történő influenzaátvitelt vizsgálják, és azt javasolják az influenzás tüneteket mutató embereknek, hogy különüljenek el háziállataiktól. Ha pedig egy háziállatban légzőszervi megbetegedés alakul ki azt követően, hogy influenzaszerű tüneteket mutató emberrel került érintkezésbe a háztartásban, azt tanácsolják a gazdáknak, hogy vigyék el kedvencüket állatorvosi kivizsgálásra és kezelésre.
A fordított zoonózis főként azért okoz aggodalmat, mert egy vírusforma bármilyen mozgása egyik fajról a másikra azzal a következménnyel járhat, hogy a vírus sokkal virulensebbé, kártékonyabbá, vagy könnyebben átvihetővé válik. Loehr elmondta, hogy minden vírus képes a mutációra, az influenzavírus azonban vírusszekvenciájának teljes szegmenseit képes könnyedén megváltoztatni. A gazdaszervezet és a mutáció tekintetében akár az is elképzelhető, hogy a macska lesz az új sertés. Az oregoni kutatócsoport erről próbálja a lehető legtöbbet kideríteni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
