A technológiai fejlődés eredményei mindig is segítettek egyszerűsíteni és gyorsítani folyamatokat és munkákat a mindennapok során. Az innováció nekünk, magyaroknak – akikről köztudott a magas fokú kreativitás – mindig is az életünk része volt.
A magyarok közel kétharmada pozitívan gondolkodik az innovációról (63 százalék), és szinte senki (2 százalék) nem vonja kétségbe a hasznosságát. Az innovatív fejlesztéseknek ma három fő küldetést tulajdonít a hazai lakosság: a környezetszennyezés mérséklését (46 százalék), a mindennapi élet kényelmesebbé tételét (43 százalék) és a hatékonyabb energiafelhasználást (42 százalék). A legtöbben a mesterséges intelligencia szakmai alkalmazásának lehetőségeit az internetes keresőmotorok (48 százalék), az önvezető járművek (48 százalék), a navigációs eszközök (42 százalék) és a gyárak működésének optimalizálása (39 százalék) területén látják. Kevésbé nyilvánvaló viszont a válaszadók számára, hogy a mesterséges intelligencia már jó ideje jelen van az orvosi berendezések tervezésében, a biztonsági megoldásokban, a gyógyszerek és oltások fejlesztésében és az energiaellátás szabályozásában is.
Az egészségügy is profitálhat a technológiai fejlesztésekből, például a szolgáltatók személyre szabott ellátást nyújthatnak alacsonyabb költségek mellett, és bizonyíthatóan jobb eredményekkel. Az orvostudomány tipikusan olyan terület, ahol az egyén egészsége függhet a tökéletlen információkon és hiányos adatokon alapuló döntésektől. A mesterséges intelligencia használatával olyan támogató eszközt kaphat kezébe a gyakorló szakember, amely jelentősen segíti a klinikai döntéshozatalt, és ezzel felgyorsíthatja a diagnózis felismerését, valamint a gyógyulási folyamatot. Egy helyes diagnózis felállítása az egyik legösszetettebb emberi kognitív feladat, amellyel csökkenthetjük a további szükségtelen diagnosztikai eljárás használatát. És talán a legfontosabb, hogy ezzel a beteg fájdalmait, szenvedését jelentősen lerövidíthetjük.
Az egészségügyben fellelhető digitális lábnyomaink (akár tudjuk, akár nem) egyértelmű beazonosíthatóságot jelentenek az ezeket felhasználó technológia óriások számára – állapítja meg Dr. Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja. – Hiszen minden ember, aki a patikában gyógyszert kivált vagy vásárol, a háziorvosánál jár kivizsgáláson, okosórát használ, amivel tudjuk, hogy hányat lép egy nap, diétás alkalmazással szándékozik fogyni, kórházban fekszik... digitális információkat hoz létre, amelyek jórészt feldolgozatlanok.
Rengeteg, az emberek számára hasznos információt, majd ezekből hasznos segítséget lehetne ezekből az adatokból létrehozni. Részben előrejelzéseket, életmódváltási, orvosi beavatkozásokat tudnánk megalapozni, ha lenne egy komplex előzetes képünk a páciensről. Mi, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Adatvezérelt Egészség Divíziójában azon dolgozunk, hogy minél előbb rendszerbe foglaljuk, és hivatalosan is bevezessük a fejlesztéseket, applikációkat. Közvetlen példaként kiemelném, hogy már készen áll az országos vastagbélszűrést támogató patológiai mesterséges intelligencia alkalmazásunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
De vajon mire használnák szívesen az emberek a mesterséges intelligenciát a mindennapokban? A kutatásban szereplők elsősorban általános információkeresésre (73 százalék), de akár a munkájuk megkönnyítésére (66 százalék) is igénybe vennék. Szintén jelentős azok aránya, akik az egészségügy területén, a betegségek diagnosztizálásába vonnák be, és az orvosi munkát támogatnák általa (66 százalék). A jövőre vonatkozóan, a válaszadók közül legtöbben azt remélik, hogy a mesterséges intelligencia hozzájárul majd a ma még gyógyíthatatlan betegségek terápiájának kifejlesztéséhez (46 százalék). A gyógyító munka általános megkönnyítése (41 százalék) szintén a fő célok között szerepel. A mesterséges intelligencia egészségügyi ellátásba való integrálása és rutinszerű bevezetése azonban az emberek és algoritmusok szoros együttműködését igényli. Ehhez viszont még számos lépcsőfokon keresztül vezet út. Túl a tudáson, megismerésen, egyfajta bizalmi kérdés is – legalábbis emberi szempontok alapján.
– A technológia ugyan fénysebességgel fejlődik, mégis – vagy talán pont emiatt – állandó ellenőrzésre és korrekcióra van szükség – véli Dr. Szócska Miklós. – Pont azok, akik a szellemet kiengedték a palackból, ők kiáltanak most azért, hogy korlátozni kell. Rengeteg munka vár még ránk, tudnunk kell akár matematikai bizonyításokkal megmagyarázni, hogy mi is történik valójában. Szükség van továbbá a bevezetéssel és használattal járó kockázatok minimalizálására. Éretlen ugyan a mesterséges intelligencia több szempont alapján, de kétségtelen, hogy ez a jövőnk. Az egészségügyi adatfelhasználások során számos rést tudtunk azonosítani, amikor illetéktelen adatnyerők használni akarják a számukra anyagi szempontból fontos információkat. Nekünk orvosoknak viszont a hippokratészi eskü az, amit előtérbe kell helyeznünk mindamellett, hogy az alapvető jogi és egészségügy szabályozási keretrendszert betartjuk a munkánk során. Más – technológiai fejlesztésekkel foglalkozó – óriáscégeket ellenben nem köt eskü, és sok esetben az erkölcsi valamint etikai szempontokat is sokszor felülírja az üzleti siker, illetve az elérhető nyereség.
Ez is érdekelhet
A mesterséges intelligencia és más innovatív technológiai fejlesztések térnyerése, kényelmessé és problémáktól mentessé teheti a mindennapi életünket. Mégis sok a kérdőjel. Az iparági szereplőknek, valamint az állami irányító szerveknek továbbra is kiemelt feladatuk a folyamatos tájékoztatás, és a jövő szakembereinek intenzív képzése. Közhasznú üzleti modellek kidolgozásával, rendszerképességként történő alkalmazással, megfelelő kontrollálással végső soron korlátozhatjuk szerepét az életünkben, és akár a javunkra fordíthatjuk. Ez a mi generációnk felelőssége.
