A kutatók különféle molekuláris jelölési módszerekkel követték, hogy mely idegsejtek nyúlványai (axonjai) közvetítik a negatív tapasztalatok információit az agyi feldolgozás során. A nyomok az agytörzs egy korábban még nem ismert serkentő sejtcsoportjához vezettek.
Különleges sejtcsoport
A sejtcsoport különlegessége, hogy rengeteg bemenetet kap a negatív tapasztalatokat közvetítő érzékszervi központoktól, az idegsejtek kimenő nyúlványai pedig éppen a negatív tapasztalatokat feldolgozó agyterületeket érik el. Ettől még lehet több ilyen központ is, azonban a kutatók élő egerek vizsgálatával kimutatták, hogy ezeknek a sejtcsoportnak az aktiválása éppen azokat a reakciókat - agresszív, depresszív vagy szorongó viselkedést - váltották ki, amelyeket a teljes rendszer aktiválásától elvárnánk. Ezek gátlása pedig megakadályozta a negatív élmények megtanulását.
Új gyógyszerek jöhetnek
A felfedezésre a gyógyszerkutatóknak is érdemes lehet odafigyelniük. A kísérletek egereken zajlottak ugyan, de alapvető funkciókról, valamint az agy ősi területéről, az agytörzsről van szó, így ez a rendszer valószínűleg az emberi agyban is hasonlóan működik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Mivel ennek a sejtcsoportnak a tagjai - helyzetük mellett - genetikai jellemzőikben is hasonlítanak egymásra, ez lehetőséget ad olyan gyógymódok kifejlesztésére, amelyek kifejezetten ezekre a sejtekre hatnak. A negatív tapasztalatok feldolgozásának hibás működése ugyanis számos hangulatzavar forrása, így a szóban forgó sejtek működésének szelektív befolyásolásával esély nyílhat az ilyen problémák kezelésére. Akár még a népbetegségnek számító depresszióra is új terápiás módszerek születhetnek.
Legjobban: