Karikó-Weissman-technika: így hívják azt a felfedezést, amely az alapot jelentette a 2020-tól kibontakozó koronavírus-pandémia megfékezése érdekében kifejlesztett legújabb generációs védőoltások kifejlesztéséhez. Egyik névadója a magyar Karikó Katalin, aki az október 1-jei bejelentés szerint az orvosi-élettani Nobel-díjat kapja idén. A svéd Karolinska Intézet indoklása úgy szól az idei orvosi-élettani Nobel-díj odaítélése kapcsán, hogy azt „a nukleozidbázis-módosításokkal kapcsolatos felfedezéseikért” adják a két kutatónak, „amelyek lehetővé tették a COVID-19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését.”
Karikó 1997 óta működik együtt Drew Weissmannal, 2005-ben jegyeztették be szabadalomként mérföldkőnek számító tudományos felfedezésüket: rájöttek ugyanis, hogyan lehetséges úgy módosítani és a szervezetbe juttatni az mRNS-t, hogy az gyulladáskeltő hatás nélkül felhasználható legyen terápiás célokra.
A technológia tökéletesítésén Karikó 2006-tól társalapítóként és vezérigazgatóként dolgozott az RNARx vállalatnál, 2013-ban pedig a németországi BioNTech biotechnológiai cég alelnökének nevezték ki. Miután kirobbant 2020-ban a világjárvány, ő vezette a vakcinafejlesztést a BioNTech és a New York-i székhelyű Pfizer együttműködésében. Mint azt összefoglaló cikkünkben annak idején megírtuk, a klinikai kísérletek az év novemberére azt mutatták, hogy az oltás több mint 90 százalékos védelmet nyújt a súlyos lefolyású COVID-19-cel szemben. December elején a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság a világon elsőként engedélyezte a vakcina vészhelyzeti alkalmazását, majd december 21-én az Európai Gyógyszerügynökség is zöld utat adott annak alkalmazására. Magyarországon 2020. december 26-án oltották be az első embert a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű oltóanyagával.
De a sikertörténet Szolnokon kezdődött...
A Karolinska Intézet döntése hatalmas elismerés a magyar tudománynak.
Karikó Katalin elhivatottságát mutatja, hogy – mint azt 2022 augusztusában a Nők Lapjának nyilatkozva bejelentette – lemondott alelnöki tisztségéről a BioNTechnél. Döntése okaként azt jelölte meg, hogy több időt szeretne fordítani kutatói munkájára.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Nobel-díj a névadó Alfred Nobel svéd vegyész, feltaláló, üzletember felajánlásából jött létre: 1895. november 27-én keltezett végakaratában fogalmazta meg, hogy vagyonából a jövőben támogassák az arra leginkább méltó személyeket. Nobel összesen öt kategóriát határozott meg, amelyben azóta is évről évre odaítélik a díjakat és az azokkal járó pénzjutalmat a területen kimagasló teljesítményt felmutatók számára. Ezek közé tartozik a fizika, a kémia, az élettan és orvoslás, az irodalom, illetve a béke. Az első Nobel-díjakat 1901-ben adták át. A svéd központi bank, a Sveriges Riksbank 1968-ban Alfred Nobel emlékére, illetve a pénzitézet fennállásának 300. évfordulója alkalmából megalapította a közgazdasági Nobel-díjat, újabb kategóriával bővítve a díjazottak körét.
A 20. század kezdete óta több magyar és magyar származású kutatót, szakembert is kitüntettek Nobel-díjjal. Talán a leginkább közismert Szent-György Albert elismerése, akinek munkásságát az emberi szervezet biológiai égési folyamatai terén tett felfedezéseiért ismerték el 1937-ben, különös tekintettel a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének feltárására. Szent-Györgyihez hasonlóan szintén orvosi-élettani Nobel-díjat vehetett át Bárány Róbert (1914) a füllel és az egyensúlyérzékeléssel kapcsolatos felfedezéseiért, valamint Békésy György (1961) a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért. Az orvosi-élettani tudományterületen mind ez idáig 114 alkalommal osztottak ki díjat összesen 227 kutató számára. Karikó Katalin a tizenkettedik kutatónő, aki kiérdemelte ebben a kategóriában a Nobel-díjat.
A díjra a Nobel Bizottság által titokban felkért szakértők javasolhatnak arra általuk érdemes tekintett tudósokat szakmai munkájuk, illetve nagy horderejű felfedezéseik alapján. A jelöltek nevét és a jelölésekkel kapcsolatos egyéb releváns információkat ötven évre titkosítják. Az orvosi-élettani Nobel-díj adott évi díjazottját a stockholmi Karolinska Intézet 50 tagú Nobel Közgyülése választja ki a kandidánsok közül. Fontos megemlíteni, hogy a Nobel-díj nem életműdíj, így minden esetben mérföldkőnek számító tudományos eredményeket ismernek el vele, nem pedig egy-egy ember teljes karrierjének munkásságát. A Nobel-díjjal járó pénzjutalom az idei évben 11 millió svéd korona, átszámítva mintegy 370 millió forint. A pénzdíjat az Alfred Nobel vagyoni felajánlását kezelő alapítvány biztosítja évről évre.
„Igenis lehet egy nő sikeres a családjában és a karrierjében”
A Nobel-díj medálját, oklevelét és a pénzdíjat december 10-én Stockholmban veheti majd át Karikó Katalin. A díj odaítélését követően elsőként Adam Smith, a Nobel-díj médiaosztályának tudományos főigazgatója gratulált a magyar kutatónak, akit philadelphiai otthonában ért utol telefonon. Karikó a nyilvánosan is közzétett beszélgetés során arról beszélt, hogy rengeteget köszönhet a családjának, akik mindig támogatták. Külön kiemelte férjét, aki a többi között akkor is biztatta, hogy merjen váltani, amikor tíz évvel ezelőtt eltanácsolták a Pennsylvaniai Egyetemtől, és új lehetőségként a németországi BioNTechnél kínáltak neki állást. Megemlítette továbbá édesanyját, aki a Karikó karrierje szempontjából legnehezebb években is mindig árgus szemekkel figyelte a Nobel-díj odaítéléséről szóló híradásokat, hátha egyszer a lánya nevét olvashatja azokban.
Ez is érdekelhet
Amikor Smith a díj kapcsán átélt érzelmeiről kérdezte, humoros momentumként Karikó Katalin kétszeres olimpiai bajnok evezős lánya, Susan Francia kapcsán viccelődött is kicsit. Úgy fogalmazott, hogy eddig mindig úgy mutatták be őt mindenhol, mint „Susan anyja”. Most, hogy elnyerte a Nobel-díjat, a díjátadón majd úgy mutatja be lányát, mint „Kati lánya”. Komolyabbra fordítva a szót a beszélgetés során kitért arra is, hogy saját példája is azt üzeni a nők számára, hogy igenis lehet valaki nőként egyszerre sikeres a családi életében és a munkájában, tévhit, hogy ezek között választani kellene. Emellett Hans Selye osztrák-magyar származású stresszkutatót idézve úgy fogalmazta meg életfilozófiáját, hogy „fókuszáljunk mindig azokra a dolgokra, amelyeken képesek vagyunk változtatni”. Példaként visszatért a Pennsylvaniai Egyetemtől történt elbocsátására, amely után nem merült el az önsajnálatban, hanem arra fordította az energiáit, hogy megtalálja, hogyan folytathatja a karrierjét.
