A sisak alakú lény egyedi módon védi magát a fertőzésektől: amikor szervezetébe baktériumok kerülnek, a vérében lévő, réztartalmuk miatt kék színű úgynevezett amebocyte sejtek azonosítják a betolakodót és megdermednek körülötte, így buborékba vonják és megakadályozzák további terjedését és szaporodását.
Évente mintegy 600 ezer rákot fognak a tavaszi időszakban, hogy vérük mintegy 30 százalékát amerikai és ázsiai szaklaborokba továbbíthassák: egy liter rákvér mintegy 16 ezer dollárba kerül, az ágazatot évi 50 millió dolláros nagyságrendűre tippelik.
Az 1970-es évek óta létező, az említett rák vérén alapuló fertőzési teszt komolyságát mi sem illusztrálja jobban, hogy az amerikai gyógyszer-engedélyeztetési hivatal, az FDA (Food and Drug Administration) az összes intravénás készítményt, illetve minden olyan orvosi felszerelést - tűktől kezdve orvosi implantátumokon keresztül a pacemakerekig -, amely kapcsolatba kerül az emberi testtel, először a rák vérével teszteli. Hogy a rendszer érzékenységét érzékeltessük: az úgynevezett LAL-teszt (limulus amebocyte lysate) egy homokszem méretű biológiai veszélyt képes izolálni egy úszómedence méretű területen.
A LAL-teszt hordozható, 5 százalékos véroldatot tartalmazó tesztelő kitekben is alkalmazható: többek között az International Space Station fedélzetén is. A teszt segítségével azt vizsgálják: találhatóak-e bizonyos baktériumok az űrállomás felületein, illetve miként képes az emberi faj a lehető legjobb életminőségben élni a Földön kívül.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Természetesen a rákvér főként a Földön kerül hasznosításra: japán tudósok gombás fertőzéseket tesztelnek vele, illetve olyan vírus- és rákellenes kezeléseken dolgoznak, amelyek az amebocyte sejtekhez hasonlóan azonosítják és izolálják a fertőző részecskéket.
A kutatók azonban azon dolgoznak, hogy olyan hasonló mechanizmusokat is piacra dobhassanak, amelyek nem igénylik az atlanti tőfarkúrákok vérét. Az állatokból ugyanis egyre kevesebb van: a legnagyobb, Delaware-öböl környékén élő rákpopuláció mennyisége az elmúlt 15 évben kritikusan lecsökkent, a becslések szerint 75 és 90 százalék közötti értékkel, emellett a véradó rákok 10-30 százaléka elpusztul a vérvétel közben. Egy tanulmány arra is rámutat, hogy a vérvételt követően számos rák képtelen a szaporodásra, ez pedig egyre jobban veszélyezteti a rákok túlélését.
Az alternatív megoldások között található olyan chip, amely fertőző anyagok környezetében riasztójelzést ad, hasonló és olcsóbb megoldást ad a Wisconsin-Madison Egyetem folyadékkristályos megoldása a híradások szerint. Az FDA által elfogadott, működőképes teszt szintjére azonban egyik fejlesztés sem jutott még el. A kutatók egyre sürgősebben próbálnak megoldást találni: míg a rákvér elengedhetetlen az egészségipar számára, az állatok nem halhatnak ki mindeközben. Az olyan megoldások, mint a rákok hűvösebb környezetben való tárolása és az élőhelyüktől való rövidebb távollét, csak átmenetileg segíthetnek.
Ez is érdekelhet
