Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket „rá lehet venni” arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található – írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.
Az embriót azért nevezik szintetikusnak, mert megtermékenyített petesejt nélkül alkották meg. Várhatóan egyébként a struktúra tanulmányozása később pontosabb ismereteket ad majd arról, hogy a természetes embriók szervei és szövetei hogyan fejlődnek ki. A tudósok úgy vélik továbbá, hogy az eljárás révén csökkenhet az állatkísérletek száma, a jövőben pedig az emberi sejt- és szövetátültetések új forrásához lehet jutni. Leukémiás páciens bőrsejtjei például csontvelősejtekké alakíthatók át, hogy segítségükkel a betegséget meggyógyítsák.
A kutatás során egyes sejteket vegyi anyagokkal kezeltek, így olyan genetikai programjuk „kapcsolt be”, amellyel méhlepény vagy sárgatest fejlődött belőlük. Más sejtek beavatkozás nélkül alakultak más szervekké és szövetekké.
Az őssejtek többségéből nem alakult ki emberiószerű struktúra, mintegy fél százalékuk azonban olyan gömbökké szerveződött, amelyben különböző szövetek és szervek növekedtek. Amikor természetes egérembriókkal hasonlították össze őket, a szintetikus embriók belső felépítésük és genetikai összetételük szempontjából 95 százalékban megegyeztek velük. Amennyire a tudósok meg tudták ítélni, a kialakult szervek működőképesek voltak.
Ez is érdekelhet
Jacob Hanna, a kutatás vezetője szerint a szintetikus embriók nem valódi embriók, nincs meg bennük a lehetőség, hogy élő állat fejlődjön ki belőlük – vagy legalábbis nem volt meg akkor, amikor egerek méhébe ültették be őket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
