A múzeumokban kiállított, középkori lovagi páncélokat látva valószínűleg sokan megdöbbentek már, hogy mennyivel magasabbak lettek az emberek az évszázadok során. Nem is kell azonban ilyen messzire mennünk az időben: Nagy-Britanniában az emberek átlagos testmagassága az elmúlt évszázadban nagyjából 10 centiméterrel nőtt, de más országokban még ennél is látványosabb a változás. Persze mindez az életszínvonal növekedésével is együtt járt, egy friss kutatás azonban egy olyan agyi folyamatot is azonosított, amelynek a növekedésben és a serdüléssel együtt járó folyamatokban van fontos szerepe.
Ez a receptor felelős a magasságunkért
Az egyik ok régóta ismert és nyilvánvaló: ahogy az emberek egyre jobb minőségű és nagyobb mennyiségű élelmiszerhez jutottak, úgy nőttek egyre magasabbra is. Dél-Koreában például a felnőtt lakosság átlagos magassága rohamosan emelkedni kezdett, ahogy a nemzet szegény országból fejlett társadalommá alakult. Ahol azonban az életminőség kevésbé javult, ott ezek a tendenciák sem figyelhetőek meg: Dél-Ázsia és Afrika egyes részein például az emberek alig magasabbak, mint 100 évvel ezelőtt.
Köztudott továbbá az is, hogy táplálkozás során az agy hipotalamusznak nevezett részébe egy jel fut be, ami "tájékoztatja" a tápanyabevitelről, és beindítja a növekedési folyamatokat. Ez az új tanulmány, amelyet a Nature című tudományos folyóiratban tettek közzé, és öt egyetem (a Cambridge-i Egyetem, a Londoni Queen Mary Egyetem, a Bristoli Egyetem, a Michigani Egyetem és a Vanderbilt Egyetem) közös kutatócsoportja készítette, felfedezte a folyamat mögött meghúzódó agyi receptort: ez az MC3R, amelynek működése a nemi fejlődést és a növekedést is befolyásolhatja.
A szóban forgó receptor üzenhet a testnek, hogy minden rendben van, a táplálékbevitel megfelelő, ideálisak a körülmények a növekedéshez, vagy akár a gyereknemzéshez - magyarázta Sir Stephen O'Rahilly professzor, a tanulmány szerzője. Mint mondta, azok a gyerekek, akiknél bizonyos génmutációk megzavarták ennek a receptornak a működését, alacsonyabbak maradtak és a serdülőkorba is később léptek be, mint a társaik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A kutatók találtak egy olyan embert is, aki egy speciális génmutáció miatt nemcsak alacsony maradt, de a serdülés időszaka is jelentősen kitolódott, csak a 20-as évei után lépett be a pubertáskorba. Szerencsére ez a szervezet egészségére is káros folyamat nagyon ritka. A kutatás eredményei ugyanakkor a későbbiekben új kezelési lehetőségeket nyithatnak meg azok előtt, akik a receptor hibás működése miatt különböző fejlődési rendellenességektől szenvednek.
