Számos dolgot feltételezünk idegenekről pusztán a kinézetük vagy azok alapján az érzelmek alapján, amelyeket kifejeznek. Egy babaarcú emberről azt gondolhatjuk, hogy naiv, gyenge, őszinte és meleg személyiség, míg azokról, akik nagyon vonzóak, úgy vélekedhetünk, biztosan intelligensek, egészségesek, magabiztosak. Aki boldog , az egyformán tűnhet dominánsnak és társasági lénynek, ezen jelzők azonban a szomorú és félelmetes egyénekre már kevésbé illenek. Ha pedig egy dühös emberrel találkozunk, érezzük ugyan a dominanciáját, de sejtjük, hogy sehol nem túl befogadóak vele szemben.
Mindezek fényében felmerülhet a kérdés, hogy az öltözködés is ilyen erős elképzeléseket alakít ki bennünk? Példának okáért, ha egy nőt dizájner ruhákban látunk, akkor kompetensebbnek (alkalmasabbnak, hozzáértőbbnek, nagyobb szakértelemmel bírónak) gondoljuk, mint ha egy egyszerű farmerben jelent volna meg? Egy kötényt viselő férfinél meggyőzőbb az, aki öltönyben van? Egy friss tanulmány eredményeiből úgy tűnik, a kérdésekre igen a válasz.
Kompetensebb(nek tűnik) az, aki jobban van felöltözve
A New York-i Egyetem és a Princeton Egyetem munkatársai a Human Behavior című szaklapban 2020 márciusában publikáltak egy cikket, amelyben új megállapításokat mutattak be azzal kapcsolatban, hogy az emberek pénzügyi helyzetére utaló külső jelek - mindenekelőtt a ruházkodás - hogyan befolyásolhatják a róluk kialakított képet.
A vizsgálat során - amely 9 tesztből állt - olyan fotókat prezentáltak a résztvevőknek, amelyeken egy-egy ember szerepelt, és vagy drága, márkás ruha volt rajta, vagy olcsóbb, szegényesebb öltözet. A képen lévő személy kompetenciáját a látottak alapján kellett megítélni. Az eredmények azt mutatták, hogy a minőségi darabokat viselő egyéneket sokkal kompetensebbnek gondolták az alanyok, ellentétben a kevésbé igényes ruhák viselőivel.
Az első teszt során a kutatók játszottak az expozíciós idővel (a filmet vagy érzékelőt érő fény mennyisége), hogy megtudják, hatással van-e az alanyokra a fotókon szereplő emberek kompetenciájának megítélésében. Négy teszt során pedig kifejezetten megkérték a résztvevőket arra, hogy a ruházat ne befolyásolja a véleményüket. A szakemberek arra jutottak, hogy az álláspontokat mindezen változások, kérések nem árnyalták: a résztvevők többsége ugyanúgy a szebb ruhákban lévőket jelölte meg kompetensebbnek.
A 9. teszt során a szakemberek változtattak a módszerükön, és az alanyoknak egyszerre nem egy, hanem két fotót kellett megnézniük, majd kiválasztaniuk, melyiken látják a kompetensebb embert. A felvételen szereplők közül az egyiket ugyanúgy drágább, míg a másikat szegényesebb szerelésbe öltöztették. A résztvevők felét egyébként előre figyelmeztették, hogy a ruházat és a kompetencia nem kapcsolódik össze, de elképzelhető, hogy hatással van a kompetencia megítélésére az, hogy az adott illetőn mi van. A résztvevők 70 százaléka végül az értékes darabokban lévőket választotta kompetensebbnek.
A kutatás eredményei egyébként megegyeznek azon korábbi vizsgálatok tapasztalataival, amelyek szerint az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú személyeket hajlamosak vagyunk kevésbé kompetensnek tekinteni.
Súlyos következményei lehetnek
A tanulmány szerzői szerint az ilyen előítéletek súlyos következményekkel járhatnak a való életben. Úgy vélekednek, ha valaki rosszabb anyagi helyzetben van, akkor fizikai, társadalmi és pszichológiai kihívásokkal is szembe kell néznie, amennyiben pedig nem tekintik elég kompetensnek, és ebből kifolyólag mellőzik, a terhek kiegészülnek, és negatív hatással vannak a teljesítményre. Mindez pedig egyfajta önbeteljesítő jóslatként valóban azt eredményezi, hogy kevésbé lesz alkalmas az illető.
