Az Egyesült Államokban és a világ számos egyéb pontján kissé elcsúszott az emberek hétköznapi életvitele a megszokotthoz képest, ezáltal később fekszenek le aludni és kevesebbet is pihennek éjszaka, mint korábban, miközben sokaknál a vacsoraidő is rendszerint meglehetősen későre nyúlik. Nour Makarem, a Columbia Egyetem kardiológus kutatóorvosa és kollégái éppen ezért arra a kérdésre szerettek volna választ kapni új tanulmányuk keretében, hogy vajon az elhízás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség hosszú ideje növekvő előfordulásában milyen szerepet tölt étkezéseink időzítése.
A kutatók a spanyolajkú és a latin-amerikai közösségben elvégzett felmérésre támaszkodva összesen közel 13 ezer felnőtt adatait tekintették át. Habár a kutatás csupán egyetlen népcsoportra fókuszált, Makarem és társai úgy vélik, hogy az Egyesült Államok egyéb populációit megvizsgálva is hasonló eredményeket kapnának. Ráadásul más országokból származó tudományos munkák is találtak már kapcsolatot az étkezések időbeli megoszlása és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata között.
Prediabétesz és magas vérnyomás
A résztvevők étkezési szokásait elemezve kiderült, hogy a válaszadók több mint fele rendszeresen este 6 óra után fogyasztotta el a teljes napi kalóriamennyisége legalább 30 százalékát. Összességében náluk magasabb éhgyomri cukorszintet, inzulinszintet, HOMA-indexet és vérnyomást is mértek, mint a többi résztvevőnél, ráadásul ez az összefüggés kiemelten hangsúlyosnak bizonyult a nők körében.
A magas éhgyomri vércukorszint a prediabétesz jele lehet , amely az este 6 után vacsorázók között 19 százalékkal magasabb arányban fordult elő, továbbá esetükben 23 százalékkal magasabb hajlam mutatkozott a magas vérnyomásra is. "Általánosságban elmondható, hogy a prediabétesszel küzdők 70 százalékánál alakul ki később 2-es típusú cukorbetegség, amely a szívbetegségek igen jelentős rizikófaktora" - tette hozzá Makarem.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Miben rejlik az összefüggés?
Fontos leszögezni, hogy a tanulmány csupán számszerű összefüggést talált az étkezések időzítése és egyes egészségügyi problémák megnövekedett kockázata között, ugyanakkor nem szolgál bizonyítékkal az ok-okozati kapcsolatra vonatkozóan. Ezzel együtt a kutatók szerint lehetséges magyarázatként szolgálhat, miszerint a panaszok akkor csúcsosodnak ki, ha testünk belső órája nincs szinkronban a környezettel.
Az emberi test szinte minden sejtje egy körülbelül 24 órás ciklus szerint funkcionál, tehát rendelkezik saját belső órával. Ezeket a sejtszintű órákat az agy úgynevezett szuprakiazmatikus magja állítja be a külső fényhatásokra - ideális esetben a napfényre - reagálva. Végeredményben ebből tudja a szervezet, hogy mikor jött el az ideje például az éjszakai lefekvésnek, a reggeli ébredésnek vagy éppen az evésnek. Persze, mindebben a megszokások is szerepet játszanak, különösen az étkezési habitus esetén. Ha tehát szokatlan időpontokban ülünk asztal mellé, a test belső órája megzavarodhat, ami problémákat okozhat az anyagcserében, fokozva olyan krónikus megbetegedések kockázatát, mint a 2-es típusú cukorbetegség , a magas vérnyomás, illetve egyéb szív- és érrendszeri betegségek.
A tanulmány eredményeit az Amerikai Szívtársaság (American Heart Association, AHA) éves tudományos ülésén mutatták be.
Ez is érdekelhet
Forrás: livescience.com
