Ez az elmúlt 25 év legnagyobb felfedezése

Az idei orvosi Nobel-díjjal egy alapfelfedezést, egy nagyon alapvető mechanizmus feltárását díjazták. Ez az elmúlt 20-25 év egyik legnagyobb felfedezése, amely teljesen átrajzolja a tudományos gondolkodást - mondta Mandl József akadémikus.

Ahogy mi is megírtuk , két amerikai és egy brit tudós, William Kaelin, Gregg Semenza és Peter Ratcliffe kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat annak felfedezéséért, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását és hogyan alkalmazkodnak hozzá.

kutatás, sejtkutatás, Nobel-díj, orvosi-élettani Nobel-díj, oxigénhiány,
Ez az elmúlt 20-25 év egyik legnagyobb felfedezése. Fotó: iStock

Az oxigénhiányhoz való alkalmazkodás

Az egész vérkeringés alapfunkciója, hogy táplálékot és oxigént vigyen a sejtekhez, ezért a sejtek alkalmazkodása két dologról szól: egyrészt, hogy a táplálékhiányhoz tudnak-e alkalmazkodni és olyankor mit csinálnak, másrészt hogy az oxigénhiányhoz tudnak-e alkalmazkodni és ezt hogyan teszik - magyarázta Mandl József.

A most díjazott felfedezés az oxigénhiányhoz való alkalmazkodásról szól, ami a környezethez való alkalmazkodásnak egy alapmechanizmusa. "Ez egy nagyon alapvető kérdés, ami régóta foglalkoztatta a kutatótársadalmat" - mutatott rá az akadémikus. Sokan kicsit meglepőnek is találják, hogy milyen későn jött ez az alapvető felfedezés. "Azt, hogy a metabolizmus képes alkalmazkodni az oxigénhiányhoz, régóta tudják, de azt, hogy ennek mi a mechanizmusa, nem tudták eddig, ezért ez egy alapfelfedezés" - magyarázta Mandl József.

Az oxigén fontossága

A vérszegénység miatt a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, és ennek számos, kellemetlen és súlyos tünete lehet. Hogyan táplálkozzunk? A választ itt találja!

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Az oxigén alapvető fontossága közismert mindenki számára, aki élőlényekkel foglalkozik. Ha egy élőlény optimális hatékonysággal akar energiát nyerni a környezetéből, ahhoz oxigén kell. Oxigén jelenlétében 16-18-szor több energiát képes a sejt kivonni a környezetéből, mint oxigén nélkül. Az oxigénhez való hozzájutás lehetősége változhat, a sejtek képesek alkalmazkodni, tudják érzékelni, hogy elegendő vagy kevesebb az oxigén. Az alkalmazkodás hosszú távú alkalmazkodást jelent, átprogramozza a sejt a fehérjeszintézisét aszerint, hogy mennyi az oxigén.

Ha kevés az oxigén, minden átalakul, így például az érképződés is, amely a keringést biztosítja. Ez a mechanizmus azért érdekes, mert nagyon sok nagy morbiditású betegségben - például a stroke, a szívinfarktus, a daganatok és vesebetegségek esetében - hypoxia, azaz oxigénhiányos állapot lép fel - emelte ki az akadémikus.

Azok, akik a Nobel-díjat kapják, felfedezték ezt a szabályozási utat, az élővilágban az egyik legfontosabb regulációs útvonalat, így pedig lehetővé tették, hogy a legtöbb betegségnél tudják vizsgálni ennek a mechanizmusnak a szerepét és befolyásolhatóságát a kutatók.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Borult idő várható. Egy nyugatról kelet felé tartó csapadékzóna mentén az ország északi felén nagyrészt havazás, dél felé haladva havas eső, eső vegyesen várható. A Dunántúli-középhegységben, a főváros és az Északi-középhegység tágabb térségében vastagabb vizes, tapadó hóréteg is kialakulhat. Sokfelé lesz erős, főként Csongrád-Csanád és Békés megyében viharos, akár erősen viharos a déli, délkeleti szél, majd hajnaltól északnyugatira fordul a légmozgás, amely Sopronnál és a Fertőnél viharossá fokozódik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -4 és +4 fok között várható, amely az éjszaka első felében áll be; az északi szélvédett völgyekben lesz a leghidegebb. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.