Friss kutatások szerint egyetlen emberi génnek a variációján múlik, hogy mások első pillantásra milyennek tartanak valakit. Ez a génvariáció vagy közvetlenül a személyiségre van befolyással, vagy az is előfordulhat, hogy az ember viselkedésére hat ki. Amint arról a tanulmányt készítő Aleksandr Kogan, a Toronto Egyetem munkatársa beszámolt, az már korábban is ismert volt, hogyan hat a genetika az érzelmekre, most azonban arra derült fény, hogy tulajdonképpen genetikai oka van annak is, ki mennyire kedves másokkal.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban megjelent tanulmány során Kogan és munkatársai arra a génre összpontosították figyelmüket, amely az agy oxitocin-receptorával áll kapcsolatban, vagyis amelynek a segítségével a a szeretettel és bizalommal kapcsolatos érzelmekért felelős hormon képes felszívódni. Arra voltak kíváncsiak, találnak-e összefüggést a gén különböző variációi és aközött, hogy kit milyennek lát a környezete.
A kísérlet során egy 20 másodperces, néma felvételt játszottak le közel százhúsz kísérleti alanynak, melyen az látszott, ahogyan egyes emberek szerelmük beszámolóját hallgatják annak egy nehéz, szenvedéssel teli időszakáról. A nézőknek ezután értékelniük kellett a felvételen látott személyek együttérzésének, kedvességének és megbízhatóságának mértékét, majd a szakemberek ellenőrizték, hogy a bejátszáson szereplők genetikai felépítése előrevetítette-e azt, amilyennek mások látták őket.
A vizsgálatból az derült ki, hogy egyaránt nagyon hasonló génnel rendelkeztek azok, akiket a nézők a legmegbízhatóbbnak ítéltek, valamint azok, akiket a legkevésbé megbízhatónak. Akikben a kedvességre utaló gént fedezték fel a szakemberek, nagyon empatikusak voltak a másikkal, gyakran bólogattak, mosolyogtak és több szemkontaktust tartottak a beszélgetőpartnerükkel, mint azok, akikben a másik fajta gén volt jelen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Természetesen nem mindenki fogadta egyöntetű lelkesedéssel a kutatás eredményeit, Paul Zak, a kaliforniai Claremont Egyetem Neuroökonómiai Tudományok Központjának igazgatója úgy véli, téves lenne azt hinni, mindössze egy génen múlik, valaki mennyire lesz kedves, hiszen a személyiségünk hátterében ennél sokkal több összetevő áll.
Ez is érdekelhet
