Brit kutatók olyan sejtcsoportokat fedeztek fel, melyek az emberi szervezetben „téli” vagy „nyári” állapotban lehetnek - a nyári időszakot a hosszabb, a téli időszakot a rövidebb napokból érzékelik.
A tanulmány mögött húzódó kísérletsorozatban az év különböző időszakaiban végeztek kísérleteket birkákkal. Agyalapi mirigyükben egy olyan kb. 17 ezer „naptársejtet” tartalmazó sejtcsoportot találtak, amelyek különféle hormonokat termelve, a test különféle folyamatait felügyelik. Mindezek csak kétféle állapotban képesek létezni: téli vagy nyári állapotban, az ezen állapotok közti átmenetből pedig pontosan lehet látni, hogy az év mely hónapjában vagyunk. Azt azonban még mindig nem lehet tudni, hogy a test honnan tudja, tavasz vagy ősz van éppen.
Ez a mechanizmus az állatoknál a szaporodási, hibernációs és migrációs folyamatokat szabályozza (ez azt is elárulja, a bárányok miért a tavaszi időszakban születnek), az embereknél pedig az melatonin hormon termelődéséhez, amely nemcsak a 24 órás napi, hanem az éves ciklus váltakozásától is függ (hiszen a melatonin hormon a napfény függvényében termelődik).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
És bár az emberek esetében ugyan nem beszélünk szaporodási ciklusról, több jele is van annak, hogy az évszakok múlása ránk is hatással van. A Nature Communications szakfolyóirat egyik tanulmányában például egy cambridge-i kutatócsoport állítja, hogy az immunrendszerünkhöz köthető gének sokkal aktívabbak a hideg időszakokban - ennek köszönhetően például könnyebben tudjuk felvenni a küzdelmet az ízületi gyulladás .
Forrás: bbc.com
