Bár számos feltevés és kutatási eredmény napvilágot látott már a témában, továbbra sem tisztázott teljes mértékig, hogy mi is valójában az álmok szerepe. Egy, idegtudósok és mérnökiformatikusok együttműködésén alapuló egyesült államokbeli kutatócsapat ugyanakkor a közelmúltban lefolytatott egy érdekes kísérletet, ami talán közelebb vihet a rejtély megoldásához. A kísérlet alapját az jelentette, hogy minden feladat és élmény, amit csak átélünk, egy specifikus idegi aktivitásmintázatot hoz létre az agyban. Rágcsálók esetében már megfigyelték, hogy alvás közben hasonló mintázatok jelennek meg a fejükben, mint amilyeneket ébren is kimutattak náluk különféle feladatok megoldása közben. Embereknél viszont mindeddig nem történt hasonló kutatás.
Elektródák az agyba ültetve
Egy sor egészen apró, agyba ültetett elektróda segítségével korábban már sikerült elérni, hogy súlyosan mozgáskorlátozott, például gerincsérülést páciensek képesek legyenek egy kurzort mozgatni számítógépes környezetben azáltal, hogy közben arra gondolnak, hogy a lebénult kezüket vagy karjukat mozgatják. Ugyanezt a technológiát alkalmazták a kutatók a mostani kísérletben is, arra keresve a választ, hogy vajon az mi mindent tud elárulni az álmok világáról.
Az elektródákat két kísérleti alany fejébe ültették be, akiknek aztán egy számítógépes játékkal kellett játszaniuk. A program voltaképpen az 1970-es évek végén megjelent Simon elektronikus memóriajáték szoftveres leképezése volt. Az eredeti játék négy különböző színű fényforrást foglalt magában, amik külön-külön, de meghatározott sorrendben villantak fel. A játékosnak aztán az egyben gombként funkcionáló fényforrásokat kellett fizikailag megnyomnia az előzőleg látott sorrend szerint ahhoz, hogy nyerhessen. Ugyanez történt ezúttal is, csupán annyi különbséggel, hogy a kísérlet résztvevői gondolataik által tudták "megérinteni" a virtuális fénygombokat. Ezután mindig aludtak egyet, majd ismét beültették őket a játék elé újra és újra. Eközben a kutatók folyamatosan rögzítették a résztvevők motoros agykérge, illetve az ott található neuronok aktivitását.
Hasonló mintázatok ébren és álomban
Beata Jarosiewicz, a tanulmány egyik szerzője rámutatott, kutatásuk különleges abból a szempontból, hogy annak során kellőképpen apró méretű elektródákat alkalmaztak, ezáltal lehetővé téve az egyes neuronok aktivitásának külön-külön történő rögzítését. Az orvosi elektródák ugyanis általában túl nagyok ahhoz, hogy hasonló célra lehessen alkalmazni azokat. Így sikerült felfedezniük, hogy a résztvevők agyában mind játék, mind alvás közben szinte azonos mintázatok jelentek meg. Mindez arra enged következtetni, hogy lényegében álmukban is a memóriajátékkal játszottak. "Ez a bizonyítékok első darabja, amelyek azt igazolják, hogy a tanulást követő pihenés során agyunk visszajátssza magában a tanultakat, így segítve a friss emlékek megszilárdítását" - fogalmazott Jarosiewicz.
A kísérlet résztvevői alvás után nagyobb sikerrel tudták megismételni a játékban felvillanó fénymintákat, ami ugyancsak arra utal, hogy alvás közben agyuk felelevenítette, elmélyítette a tanultakat. A kutatók szerint mindez összességében újabb oldalról világít rá az alvás fontosságára és előnyös szerepére a kognitív teljesítményben.
A tanulmány a Cell Reports című folyóiratban jelent meg május 5-én.
Forrás: iflscience.com