Az izombetegségeknek alapvetően két nagy csoportja van. Az egyik a felnőtt korban jelentkező metabolikus izombetegség, a másik a genetikai okokra visszavezethető gyerekkori és később jelentkező izomsorvadás.
Főként fiúkra veszélyes a gyermekkori izomsorvadás
A gyerekkori izomelhalás leggyakoribb formája a Duchenne-féle izomdisztrófia . Ez mindig X-kromoszómához kötötten öröklődik, így csak a fiúkat betegíti meg, átlagosan minden négyezerből egy esetben, míg a lányok csak hordozók lehetnek. A progresszív megbetegedés során az izomsejtek idővel teljesen szétesnek, helyettük pedig olyan zsírszövetek vagy kötőszövetek alakulnak ki, amelyek izommunkára értelemszerűen képtelenek.
A kór csecsemőkorban még tünetmentes, első jelei csak 5 éves korra jelentkeznek, aminek során a vállövi és a csípőtáji izmok gyengülnek. A betegek általában 13 éves koruk körül már járni sem tudnak. Ezt követik a légzési nehézségek, de a betegség megtámadhatja a szívet is. Az érintettek 20 éves korukban általában már tolókocsira és lélegeztető gépre szorulnak, de nem ritka körükben a korai halálozás sem.
A gyerekkori izomelhalás nem gyógyítható. A gyengeség előrehaladását szteroidkezeléssel bizonyos mértékben lehet lassítani, a folyamat viszont így is folytatódik, a kezelés tehát csak tüneti lehet. A gyógytorna mindig fontos a betegség kezelésekor, a kicsik mozgatása nélkülözhetetlen.
Felnőtteknél is jelentkezhetnek izomproblémák
A felnőtt korban megjelenő genetikai izomsorvadásnak több típusa ismert, egyenként nagyon ritkák - pontos előfordulási gyakoriságuk viszont nem ismert. Az izomfunkció megváltozásával járó metabolikus izombetegség szintén nagyon ritka.
A felnőttkori izomsorvadás hátterében ugyancsak örökletes génhibák állnak, lefolyásuk viszont enyhébb, mint a gyerekkori formánál. Ilyenkor a betegség tulajdonképpen az izmok gyengeségével, izommerevséggel jár, a problémát pedig többféle anyagcserezavar is okozhatja. A gond rendszerint a cukor- és zsírháztartásban működő enzimek hibája miatt alakul ki.
A betegségre jellemző, hogy az érintetteknek nincsen panasza egészen addig, amíg meg nem terhelik őket. Edzés vagy futás közben viszont izmaik energiaellátása már nem lesz megfelelő, így azok károsodnak. Mindennek hátterében az áll, hogy a szervezet terheléskor a cukrokat használja elsődleges energiaforrásnak, viszont az cukoranyagcsere zavarai esetén a zsírok veszik át ezt a szerepet. Ezek ugyanakkor nem olyan hatékony energiaforrások, így a betegek hamarabb elfáradnak, izomgyengeségre, izomfájdalomra, izommerevségre panaszkodnak. A vizeletükben vöröses elszíneződés is megjelenhet, ami izomelhalásra utal.
Ha a panaszok hosszabb távú alacsony terhelésre jelentkeznek, zsíranyagcsere zavarra, míg ha a problémák hamar alakulnak ki és magas intenzitású terhelésre jelentkeznek, cukoranyagcsere problémájára, glikogén tárolási betegségre kell gondolni.
Egyéb betegség mellékhatása
Másodlagos izomgyengeségről akkor beszélünk, amikor valamilyen alapbetegség okoz ilyen elváltozást: ezek lehetnek endokrin vagy egyéb belgyógyászati kórképek következményei, mint a növekedési hormon túltermelődése, a mellékpajzsmirigy, vagy éppen a pajzsmirigy megbetegedése. Társulhat az izomelhalás olyan metabolikus megbetegedéshez is, amelynél a szervezet nem tudja lebontani a húgysavat. Az E-vitamin és a C-vitamin hiánya, valamint a májbetegség ugyancsak lehet kiváltó tényező. Külön csoportba tartoznak az elektrolit megbetegedések is, amelyek szintén eredményezhetnek izomkárosodást, súlyos esetben az izomsejtek szétesését.
Az izombetegségnek van autoimmun típusa is, amelynek lényege, hogy a szervezet az izmot idegen anyagként ismeri fel, így ellenanyagot termel ellene. Létezik olyan izomelhalás is, amely sérülést követően jelentkezik. Izomgyengeséget gyógyszerek, így például kortikoszteroidok vagy magas vérnyomásra és emelkedett koleszterinszintre szedett sztatinok is okozhatnak, de eredményezhetnek ilyesmit olyan toxinok, mint amilyen az alkohol és a kokain .
A felnőttkori esetek - attól függően, hogy mi okozza ezeket - megfelelő diétával, életmódváltással gyógyíthatóak lehetnek. Ilyenkor cukorban és zsírokban gazdag étrend helyett antioxidánsokban, vitaminokban gazdag étrend kialakítása a cél, így minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztva elérhető a gyorsabb javulás.