Mivel olyan sokan ki vannak téve a légszennyezésnek, a közlekedési dugóban belélegzett szennyezett levegő került a szívroham potenciális kiváltó tényezőit tartalmazó lista élére; a kutatók szerint a szívrohamok 7,4 százalékáért a közúti szmog felelős.
A belga Hasselt Egyetem környezettudományi intézetének kutatói szerint azonban ezen kívül a szívrohamok 5 százalékáért a kávé, további 5 százalékáért az alkoholfogyasztás, alig egy százalékáért pedig a marihuána fogyasztása járul hozzá. A hétköznapi tevékenységek közül a fizikai megerőltetés a szívrohamok 6,2 százalékában jelent meg kiváltó tényezőként, a túlzott étkezés 2,7 százalékban, a szex pedig a rohamok 2,2 százalékában volt felelős.
A kutatók ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a szívroham kockázata külön-külön valamelyik említett tényezők miatt az egyes személyek esetében adott időben rendkívül alacsony. A teljes népességre kiterjesztve azonban összeadódhatnak. A légszennyezettség például a szívroham jelentéktelenebb kiváltó tényezője, mivel azonban olyan sok ember van kitéve a szmognak, sokkal több szívrohamot vált ki, mint más jelentősebb triggerek, például az alkohol vagy a kokain. "A kisebb kockázatok nagyobb jelentőséggel bírhatnak, ha széles körben eloszlanak a népesség körében" - nyilatkozta a The Lancet folyóirat február 24-i számában publikált kutatás vezetője, Tim S. Nawrot.
Bár a passzív dohányzásra nem tért ki az elemzés, a kutatók szerint a másodlagos dohányfüst valószínűleg ugyanolyan jelentős tényezőnek számít, mint a légszennyezés. Azokban az országokban, ahol törvényileg betiltották a dohányzást a nyilvános területeken, a szívroham előfordulási aránya átlagosan 17 százalékkal visszaesett.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Animáció: HáziPatika.com
