Hogy a csókolózásról csak kevés ismeretünk van, különösen meglepő annak tükrében, hogy az emberek többsége igen szívesen műveli, és 70 éves korára (átlagosan) 76 egész napot töltött vele, azaz évente több mint egy egész napot, naponta pedig 4-5 percet.
A csók az európaiaknak és számos más népnek természetes, de egyes kultúrákban teljesen ismeretlen. William R. Jankowiak antropológus és munkatársai mind az öt kontinens összesen 168 etnikai csoportjában vizsgálták a csókolózás szokását. Azt tapasztalták, hogy a szerelmesek viselkedése e tekintetben eltérő: 77 népcsoportban csókkal is kifejezik egymás iránti érzéseiket, míg 91 népcsoport esetén ez a szokás teljességgel hiányzik. Míg az Észak-Amerikában élő népcsoportok több mint felében szokás a csókolózás, addig Dél-Amerika 21 kultúrközösségéből csak 4-ben négyben gyakorolják. A tanulmányozott 10 európai kultúrkörből 7-ben csókolóznak a szerelmesek.
Csókolózás során az emberek 75 százaléka rendszerint jobbra hajtja a fejét. A művelet neurológiai és mozgásszervi kihívás, mind a 34 arcizom és 112 egyéb izom közreműködését igényli. A csók számos biokémiai folyamatot indít: dopamin, szerotonin, kortizol, oxitocin és endorfinok felszabadulásához vezet, és aktiválja a jutalmazó agyi központokat. A csókolózás nemcsak transzmitteráradatot indít be, hanem tartósan megváltoztatja a partner baktériumflóráját is. Remco Kort holland mikrobiológus szerint csókolózáskor nagyon rövid idő alatt akár 80 millió baktérium átadása is megtörténhet. Az intim csók kizárólag emberi viselkedés, amely az érzelmi kötődés erősítése mellett azt eredményezi, hogy a közeli, tartós partnerek orális flórája nagyon hasonlóvá válik.
A szájon keresztül átadott leggyakoribb baktériumok közé tartoznak a Streptococcus fajok. Ezeknek számos kedvezőtlen tulajdonságuk van, például fogszuvasodást okoznak. Jorma I. Virtanen és munkatársai emiatt egyik tanulmányukban óva intik az anyákat attól, hogy gyermekük kanalát megnyalják vagy a szájukba vegyék, mert ezzel a gyermek szájában élő baktériumflórát hosszú időre megváltoztathatják, és kockáztathatják a fogszuvasodás esélyét. Ezt még be lehet tartani, de a kicsi arcon csókolása is baktériumtranszfer forrása lehet, ettől a viselkedéstől pedig igen nehéz lenne az anyát, apát és testvéreket visszatartani.
A fogszuvasodás azonban enyhe következmény a csókolózás néha súlyosabb kimenetelű "mellékhatásai" mellett. Leírtak stroke-ot, nyaki verőérrepedést és halált is, amely a nyak kiszívása miatt következett be. De feljegyeztek halált okozó anafilaxiás reakciót is. Egy mogyoróvajas szendvicset fogyasztó férfi fogmosás és szájöblítés után megcsókolta a barátnőjét, aki allergiás sokk következtében meghalt. A partnere szájában maradt csekély mennyiségű allergén elegendő volt ugyanis a fatális következmény előidézéséhez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A csókolózás azonban egészséges is lehet. Hajime Kimata számos tanulmányban vizsgálta az intenzív csókolózás és az allergia kapcsolatát. Allergiás rhinitisben és atopiás dermatitisben szenvedő 30-30 betegét arra kérte, csókolózzon fél órát partnerével, majd megmérve a hisztamin, az NGF, a BDNF, a neurotrophin-3 és a neurotrophin-4 szintjüket úgy tapasztalta, hogy csókolózás miatt számos allergiás paraméter csökkent a csókolózás előtti szinthez képest.
Ez is érdekelhet
Forrás: otszonline.hu
