A nyugat-nílusi láz szúnyogok által terjesztett betegség, emberről emberre nem terjed. Nagy arányban teljesen tünetmentes fertőzést okoz, csak a betegek kis százalékánál vált ki hőemelkedéssel járó, influenzaszerű tüneteket, még kisebb százalékban pedig idegrendszeri gyulladást, agyvelő- vagy agyhártyagyulladást. A súlyosság utóbbinál is nagyon széles skálán mozog: lehet egészen enyhe, de elhúzódó és nagyon ritkán életveszélyes állapot is. Hogy a fertőzés kinél banális és kinél súlyos, az immunrendszer állapota mellett az egyéni adottságokon, a genetikai háttéren is múlik.
A nyugat-nílusi láz ott gyakori, ahol sok a szúnyog, és értelemszerűen a melegebb hónapokban fordul elő. A fertőzés az észak-afrikai régióból terjedt el, neve is onnan ered, de a világon mindenhol előfordul. Jelenléte ismert a Balkánon, de észleltek nagyarányú jelenlétet Olaszországban is, és okozott már komoly járványt New Yorkban.
Hazai jelenléte először 2004-ben került a figyelem középpontjába: akkor egy stewardessnél igazolták a fertőzést egy idegrendszeri gyulladás hátterében. A betegség úgy került látótérbe, hogy a légikísérő Bukarestbe repült, ahol akkor már volt ilyen idegrendszeri gyulladást okozó járvány. Miután az Országos Epidemiológiai Központ a vírust a stewardessnél kimutatta, megnézték a lerakatban lévő vérmintákat is: akkor derült ki, hogy ellenanyaga azokban is nagy arányban jelen van. Ekkor lett egyértelmű, hogy a betegség Magyarországon is nagy számban előfordul, csak korábban ez nem volt ismert.
A fertőzés jellemzően tünetmentes, még influenzaszerű panaszok is csak ritkán jelentkeznek miatta. Ha mégis, akkor hőemelkedés és láz, izomfájdalom, hányinger és hányás, fejfájás lehet a tünet. Ehhez az esetek kis hányadában olyan neurotikus panaszok is társulnak, mint a hangulati ingadozás, a rossz közérzetet, a tudatzavar és az agyi működési zavar. Ilyenkor a tünetek okát mindenképpen fel kell tárni, nem szabad a panaszokat közönséges vírusfertőzéssel magyarázni. A nyugat-nílusi láz legsúlyosabb tünete a komoly idegrendszeri gyulladás, amely agyvelőgyulladást vagy agyhártyagyulladást is jelenthet.
Nem áll rendelkezésre olyan gyógyszer, amely a vírus ellen hatna, így a kezelés csak tüneti lehet. Mivel a fő gondot a kórokozó által kiváltott agyödéma okozza, főleg annak csökkentésére van szükség, ami jellemzően szteroidkezeléssel történik. Szerencsére a fertőzés nagyon ritkán halálos kimenetelű. A vírust a szervezetből az immunrendszer is eltünteti, de az idegrendszeri működés helyreállása nagyon egyéni. A gyógyulási idő széles skálán mozog: van, aki egy hét alatt is teljesen helyrejön, vannak viszont, akik két-három hetet is kórházban töltenek.
A nyugat-nílusi láz ellen nincs védőoltás - az egyedüli megelőzési mód a szúnyogok elleni védekezés. Aki egyszer átesik a betegségen - még ha tünetmenetesen is -, védettséget szerez ellene.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A nyugat-nílusi lázról további információkat a betegségről szóló, részletes cikkben olvashatnak a Betegségek A-Z rovatban !
