Eszerint az agynak az öt íz érzékelésére külön neuronjai vannak: a sós, keserű, savanyú, édes és umami ízek nyelvünkön található érzékelőinek az agyban külön-külön területei vannak. Az tehát, hogy az édeset csak a nyelvünk hegyén érezzük, máshol nem, csak egy legenda.
A nyelvünkön elszórt csaknem 8 ezer ízlelőbimbó az ízek teljes palettáját képes érzékelni, ezekben ugyanis külön-külön sejtek érzékelik a sós, keserű, savanyú, édes vagy umami ízeket. Amikor befut egy ízinger, az ízlelőbimbó jelet küld az agynak. Ennyit tudtunk eddig, az új tanulmány pedig azt fejti ki, mi történik az aggyal és az ízt tartalmazó információval.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az idősek egy idő után nem élvezik az evést, mivel egyre kevésbé érzik az ízeket - a nyelvben található őssejtek kéthetente termelnek új ízlelősejteket, ez a folyamat azonban az idő elteltével egyre gyengébb. Az eredmények tudatában viszont elkezdhetünk az ízérzék javításán dolgozni, akár úgy is, hogy a meglévő sejteket érzékenyebbé tesszük, úgyhogy erősebb jelet is küldhetnek az agynak - tette hozzá
Azonban, ahogy a kutatók elmondták, ezek még nem azok az eredmények, amelyekkel megoldhatnánk azt, hogy a gyerekek megszeressék a zöldségeket . Az öt íz ugyanis nem tanult, hanem belülről jön - a keserű pedig azt jelzi, hogy valami lehet, hogy mérgező. A gyerekek az édeset szeretik, és ez csak idővel változik.
Ez is érdekelhet
