A magyar orvosoknak is fel kell készülniük arra, hogy a beteg már nem olyan, mint régen volt: az interneten utána tud olvasni a betegségének, mer kérdezni, sőt, akár jobban is ismerheti a betegségével kapcsolatos friss híreket, mint a kezelőorvosa - többek között erről is szó volt a Jól értjük egymást? - a betegek elkötelezettségének fokozása a prevenciós programokban címmel, a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett konferencián.
A Journal of Medical Internet Research egy korábbi számában megjelent tanulmány szerint az orvosokat felkészületlenül érte az interneten tájékozódott betegek megjelenése, úgy érzik, még egy feladattal több szakadt a nyakukba: értelmezniük kell betegeik számára az általuk többnyire félreértett információt.
A haladóbb orvosok szerint az a járható út, hogy az egészségügyi személyzet megtanul együttműködni az "új betegekkel". Már csak azért is, mert a betegek maguk is ezt igénylik, és a netes segítséget kiegészítőnek és nem az orvosi konzultációt helyettesítőnek érzik. Felmérések szerint azok, akik egészségügyi információszerzésre is használják a netet, nem keresik fel kevesebbszer orvosukat, mint azok, akik nem, de mást várnak tőle.
Milyen a jó, igazán egészségtudatos beteg?
Egy mai magyar átlagorvos pont az olyan beteget tartaná a legrosszabbnak, amilyen a BMJ által összeállított lista szerint kirajzolódik, és amilyennek valójában lennie kellene valamennyi páciensnek. Mint írják, az orvosoknak kifejezetten bátorítaniuk kellene a beteget, hogy interneten is keresgéljen, vagy kérdezzen meg más orvost is. Íme a lista a jó betegről:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Listába szedi a kérdéseit.
- Tudni akarja, hogy hogyan vehet részt saját gyógyulásában.
- Hozzá akar jutni a saját orvosi adataihoz.
- Igényt tart másik szakvéleményre.
- Használja az internetet, okostelefont.
- Klinikai vizsgálatokra jelentkezik, online.
A Google-páciens
Meskó Bertalan - a MedIQ és a Scienceroll blogok szerzője - szerint az interneten keresgélőt nevezhetjük Google-páciensnek is, aki információt gyűjt, és mindezt nem fél megosztani orvosával sem, sőt, attól sem riad vissza, hogy diagnosztizálja saját magát.
Az orvos akkor viszonyul jól az ilyen beteghez, ha hagyja, hogy az segítsen neki, illetve ha megtanítja a pácienst arra, hogyan segítsen magán, például a betegségével foglalkozó weboldalakat, betegblogokat, közösségeket ajánl neki. Az orvosnak persze arra is fel kell készülnie, hogy a beteg által mutatott weboldalakat "doktor úr, mit gondol, ez a forrás hiteles információt tartalmaz?" - ismerje, és legyen róla véleménye.
Betegnek lenni itthon és külföldön - van különbség
Ha valaki megbetegszik, és van internet-hozzáférése - az USA-ban 81, Magyarországon 42 százalékos eséllyel fog utánajárni a információkereső beteg csatlakozik valamilyen online betegcsoporthoz - az USA-ban 80 millió fő tagja online betegcsoportnak - amely aztán megkönnyítheti az életét és gyógyulását úgy, hogy közben a jelenlegi tudásunk szerint mellékhatásokat nem okoz.
A netes betegcsoportok viselkedését és hasznosságuk módjait kutató tanulmányok közül az egyik például arról számol be, hogyan segítik egymást a rákbetegség túlélői internetes levelezőlistákon.
Az eredmény meglepte a kutatókat is. Más korábbi vizsgálatok alapján arra számítottak, hogy a betegek leginkább érzelmi támaszt nyújtanak egymás számára, meghallgatják egymás panaszait és vigaszt nyújtanak a szenvedésben, ehelyett a levelek túlnyomó többsége az információcsere célját szolgálta: segített megérteni a betegséget, a lehetséges okokat, a kezeléseket. Jóval többen ajánlottak fel segítséget, mint kértek, bátorították a betegséggel való aktív megküzdést és önbizalommal töltötték el a segítő szerepet felvevő tagokat.
Ez is érdekelhet
