A szakértők ártalmatlan, nagyon finom aranyrészecskéket használtak kutatásuk során, hogy első alkalommal kövessék végig, mi történik, ha az emberek belélegzik ezeket a nanorészecskéket, hogyan haladnak át a tüdőn és jutnak be a vérbe. Eredményeik londoni bemutatásakor a kutatók elmondták: a legaggasztóbb, hogy a nanorészecskék felhalmozódnak a már szívkoszorúér-betegségben szenvedők sérült ereiben, így növelik a szívroham kialakulásának kockázatát.
"Kétségtelen, hogy a légszennyezés halált okozó tényező. A tanulmány közelebb jutott annak a rejtélynek a megoldásához, hogy pontosan miként okoz a szennyezett levegő kardiovaszkuláris betegségeket " - mondta el Jeremy Pearson, a kutatásban résztvevő Brit Szívalapítvány igazgatója.
Kis mennyiségben is veszélyes
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a kültéri levegő szennyezettsége városokban és vidéken világszerte hárommillió ember korai halálát okozta 2012-ben. A tudomány számára régóta ismert tény, hogy a légszennyezettség komoly kockázatot jelent az egészségre, és növeli a végzetes szívrohamok és a szélütés kialakulásának esélyét. Mostanáig azonban a kutatók nem tudták, pontosan hogyan befolyásolják a szív egészségét a tüdőbe belélegzett részecskék.
Az ACS Nano című szaklapban szerdán bemutatott tanulmány szerint a belélegzett levegőben lévő részecskék a vérbe kerülve a test különböző részeibe, köztük az artériákba, a vérerekbe és a szívbe is eljutnak. "Ha a reaktív részecskék, mint amilyenek a szennyezett levegőben is vannak, a testnek azokra érzékeny részeibe kerülnek, akkor még kis mennyiségű részecske is komoly következményekkel járhat" - mondta Mark Miller, a tanulmányt vezető Edinburgh-i Egyetem kutatója.
Hónapokig a vérkeringésben marad
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Miller csapata egy speciális technikát alkalmazva követte végig az ártalmatlan arany nanorészecskék útját, melyeket az önkéntes résztvevők a levegővel együtt belélegeztek. Megállapították, hogy a nanorészecskék 24 óra alatt képesek a tüdőből a vérkeringésbe vándorolni, és három hónappal később is észlelhetőek. A tudósok műtéti úton eltávolított plakkokat is elemeztek szélütésre esélyes embereknél. Megállapították: a nanorészecskék gyakran felhalmozódnak a vérerek belsejében növekvő zsíros lerakódásokban, és szívrohamot és agyvérzést okoznak.
Nicholas Mills kardiológus kiemelte: a tanulmány eredményei rávilágítanak a károsanyag-kibocsátás és a nanorészecskéknek való kitettség csökkentésének fontosságára.
