Évről-évre gyönyörködtetnek bennünket tavasszal az erdeinkben nyíló virágok, de ritkán gondolunk arra, hogy sok faj megőrzése mögött komoly szakmai munka áll. A Pilisi Parkerdő Visegrádi Erdészeténél egy ilyen, az ELTE Füvészkertjével közösen folytatott fajmegőrző programmal védik meg az olyan veszélyeztetett vagy ritka növényeket, mint például a hóvirág , a pirosló hunyor vagy a magyar vadkörte - olvasható a szervezet oldalán .
Fókuszban az aktív növényvédelem
Az aktív természetvédelem, ezen belül az ex situ növényvédelmi eljárások (vagyis eredeti élőhelyen kívüli) jelentősége az elmúlt években folyamatosan növekszik. Korábban a passzív természetvédelem elsősorban arra törekedett, hogy a veszélyeztetett területeket jogi úton védetté nyilvánítsák, és azokat a lehető legtöbb külső hatástól megóvják. A módszer azonban nem mindig vezetett eredményre, ezért van szükség az aktív, cselekvő beavatkozásokra is.
"A növényvilág védelmét szolgáló aktív beavatkozások igen fontos típusa az ex situ eljárás. A módszer lényege, hogy az egyes növényi egyedeket vagy azok szaporításra alkalmas részeit a természetes előfordulási helyükről eltávolítva, mesterséges körülmények közé helyezik. Az eljáráshoz az esetek többségében valamilyen szaporítási program is kapcsolódik, az előnevelt növényeket pedig visszajuttatják a faj természetes élőhelyére. A Bertényi Miklós Füvészkertünkben folyó program a kezdeti szakaszában tart, a kihelyezett védett fajok még csak harmadik vegetációjukat kezdik. Jó hír viszont, hogy a növények megmaradása szinte százszázalékos, a tavalyi esztendőben pedig már több faj virágzott és magot is érlelt" - ismertette Némedy Zoltán, a Visegrádi Erdészet vezetője.
Teljesen eltűnt fajok visszatelepítését is tervezik
Az ELTE Füvészkert és a Visegrádi Erdészet közötti együttműködés keretében Budapest belvárosából már közel negyven védett növényfajt telepítettek ki a Bertényi Miklós Füvészkertbe. Ezek a fajok egyébként kivétel nélkül megtalálhatóak a Visegrádi-hegység természetes élőhelyein is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A botanikusok és erdészek közös célja, hogy a füvészkertbe telepített fajok stabil populációt hozzanak létre és képesek legyenek a szaporodásra. Az eredményektől függően kezdődhet a program utolsó, de talán legizgalmasabb szakasza: a visszatelepítés. Ha az erőfeszítéseket siker koronázza, megkezdődhet az olyan kimondottan ritka, veszélyeztetett vagy teljesen eltűnt fajok visszatelepítése is, mint a farkasboroszlán vagy a papucskosbor.
Legjobban: