A világ legcsípősebb paprikája jelenleg a Carolina Reaper - a Scoville-skálán a maga 1,6 milliós értékével -, és könnyen lehet, hogy nem is olyan sokára már a világ legcsípősebb paradicsomai is versenyre kelhetnek egymással. Ez a gyümölcs persze nem a csípős ízéről ismert - most még. Ír és brazil tudósok viszont a hírek szerint azt tűzték ki célul, hogy újra csípőssé tegyék a paradicsomot. Ez a gyümölcs és az erőspaprika 19 millió éve váltak el egymástól, ami az evolúciós folyamatokat tekintve nem túl hosszú idő. És a paradicsomban még ott vannak a csili erejét adó kapszaicin előállításához szükséges genetikai információk, csupán be kell azokat kapcsolni.
Hogyan tehető újra csípőssé a paradicsom?
Erre egyrészt a genetikában alkalmazott CRISPR-Cas9 módszer adhat lehetőséget, másrészt a kutatókban az is felmerült, hogy egy kártevő baktérium génjeit használnák fel erre a célra (ezáltal is képesek lehetnek a paradicsom génjeinek megváltoztatására és a kapszaicintermelés "bekapcsolására"). Egyelőre még mindkét technika lehetséges alkalmazása körül sok a kérdés és a bizonytalanság, melyet tisztázni kell, mielőtt a tudósok belevágnának. De tény, hogy a tudósok szerint további kutatásokkal és vizsgálatokkal válaszokat találnak majd ezekre a kérdésekre, és a csípős paradicsom projekt a megvalósítási fázisba léphet.
Csak az új ízek miatt lehet rá szükség?
Hogy pontosan mikor, egyelőre nem tudjuk, az viszont a szakemberek szerint nem is kérdés, hogy az eddiginél is pikánsabb kulináris kalandok (különleges csípős paradicsomszószok, saláták stb.) mellett még számos további érv szól a piros gyümölcs jövőbeli csípős verziójának kifejlesztése mellett. Összességében könnyebb megtermelni, sokkal ellenállóbb a fertőzésekkel szemben, és a paprikáénál jóval nagyobb a terméshozama: míg paprikából átlagosan három tonna teremhet egy hektáron, a paradicsomtermés elérheti, sőt meg is haladhatja a 100 tonnát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Csípősebb, színesebb, antioxidánsban gazdagabb lehet
A paradicsomok további összetevőin, tulajdonságain is változtatnának a tudósok a közeljövőben, például belenyúlnának a gyümölcs likopintermelésébe is, hogy a bixin- (színezék) és az antioxidánsként is ismert béta-karotintartalmat is szabályozni tudják. Hogy ezek a változtatások mennyiben módosítják majd a növény minőségét és terméshozamát, egyelőre nem lehet tudni. Ahogyan azt sem, hogy mennyire lesz igény a világban a genetikailag módosított - csípős és nem csípős - paradicsomokra.
Ez is érdekelhet
Forrás: blogs.discovermagazine.com
