A Kínában termesztett rizs közel 10 százaléka szennyezett káros nehézfémekkel, ami az ország szédítő ütemű iparosodásával összefüggő környezetszennyezésnek köszönhető.
A New Century magazin e heti számában megjelent cikk olyan tanulmányokra hivatkozik, amelyek kimutatták, hogy a kínai rizs évek óta erősen szennyezett nehézfémekkel, többek között kadmiummal, és nem sokat tettek a veszély tudatosítása érdekében.
"Kína gyors iparosodása alatt a bányászat széles körben elterjedt, ami kadmium, arzén, higany és más nehézfémek a környezetbe történő bekerülését eredményezte" - állítják a cikk írói. "Ezek a káros nehézfémek a levegőben és a vízben terjednek, így óriási földterületeket szennyeznek Kínában, és évek óta jelen vannak a táplálékláncban.
A cikk olyan 2007-es tanulmányokra hivatkozik, amelyek több dél-kínai, bányák és ipari központok közelében álló falu lakosságában mutattak ki egyre szaporodó betegségeket, például csontbetegségeket, főként az idősek körében.
A fő gabonafélék közül a rizs szívja magába a leginkább a kadmiumot, amely gyakran beszivárog az öntözésre használt vízbe a bányák, különösen ólom, ón és rézbányák környékén.
"Függetlenül attól, hogy a teszteket a mezőgazdasági minisztérium vagy kutatók végezték, mindegyik vizsgálatból az derült ki, hogy a kadmium szintje a kínai rizs körülbelül 10 százalékában meghaladja a határértéket" - áll a jelentésben. A szerzők hozzátették, hogy egyelőre nem készült olyan tanulmány, amely a szennyezett rizs toxicitását és a fogyasztásából eredő egészségügyi veszélyeket méri fel.
A főként Kína déli részén termesztett rizs az ország fő terményének számít, amelyből évente mintegy 200 millió tonnát termesztenek. Kínában súlyos problémát jelent az élelmiszer-biztonság, ahol gyakran fordulnak elő minőségvédelmi botrányok. A legutóbbi ilyen esetek vörös bort, fehérített gombát, hamis tofut és újrahasznosított sütőolajat érintettek.
2008-ban legalább hat gyermek vesztette életét, és további 300 ezer betegedett meg melaninnal szennyezett csecsemőtápszer fogyasztása következtében. Az ipari vegyszert azért adták a tejporhoz, hogy az fehérjedúsabbnak tűnjön.
Az elmúlt három évtized gyors iparosodása következtében Kína tavaly a világ második legerősebb gazdaságává lépett elő. A növekedésre fektetett nagy hangsúly és a környezetvédelmi szabályozás hiánya azonban a világ legsúlyosabb víz és légszennyezettségét eredményezte az ázsiai országban.