A kiskamaszok már jól hasznosítják, ha hibáikra figyelmeztetik őket, a felnőtt korosztály pedig még hatékonyabban alkalmazza a hibákból való okulás stratégiáját - derül ki az Eveline Crone vezette leideni kutatócsoport eredményeiből. A tanulási folyamat eltérő voltát a megfelelő agyi területek aktivitásának mérésével sikerült tetten érni.
Korábbi vizsgálatok már kiderítették, hogy a nyolc évesek esetében nem hatékony a figyelmeztetés, azt követően is túl sokszor követik el ugyanazt a hibát. Most az egyes korosztályok tanulási stratégiájának vizsgálatánál MRI segítségével is rögzítik az érintett agyterületek aktivitását.
Azok az agyi régiók, amelyek az úgynevezett mentális kontrollért felelősek, a 8-9 éveseknél sokkal erősebben reagálnak a dicséretekre, a szidásnál viszont szinte semmi aktivitást nem mutatnak. A neurológus kutatók azt is megállapították, hogy a 12-13 éves és 18-25 éves korosztálynál pont fordítva zajlik a jelenség: a mentális kontrollért felelős homlok- és halántéklebenyi területek erősen reagálnak a negatív visszajelzésekre, és csak alig a pozitívokra.
A vizsgálathoz egyébként számítógép képernyőjén megjelenő feladatokat alkalmaztak, melyek megoldásaként a kísérleti alanyoknak egy szabályt kellett felismerniük. A helyes választ egyszerű pipa, a helytelent egy kereszt jelezte a résztvevőknek.
A kutatók maguk is meglepődtek az eredményen, mert azt várták, hogy a nyolc és tizenkét évesek esetében lényegében ugyanolyan működést fognak találni, csak az idősebbeknél némileg kifejezettebb lesz.
A pszichológusok az eredményeket azzal magyarázzák, hogy a hibákból való tanuláshoz és a belátáshoz szükséges az a lelki érettség is, amivel az ember már képes feldolgozni saját tökéletlenségét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás:
www.jneurosci.org/
