Az Anatómiai Intézet kutatócsoportja 2017 óta vizsgálja a harvardi, a koppenhágai és a zágrábi egyetemekkel együttműködve a skizofrénia idegsejtszintű magyarázatát. A több mint száz éve leírt betegségről ugyan eddig is számos tanulmány született, a pontos neuropatológiai háttér azonban feltáratlan maradt. Egészen mostanáig.
Az agyminták eltéréseit figyelik
Az volt a célunk, hogy pontosan megtaláljuk azokat a neuronpopulációkat és receptorokat, amelyek legalább részben magyarázhatják a betegség tüneteit – számolt be a kezdetekről dr. Adorján István, a kutatás vezetője a Semmelweis Egyetem honlapján. A kutatócsoport azon dolgozik, hogy feltárja a különböző agyterületek összetételét, a kontroll agyat összehasonlítsa skizofréniás és autista donoroktól származó mintákkal, és a kettő különbségéből levonják a konzekvenciát, hogy mely sejtpopulációk lehetnek eltérőek a normálistól.
Végső cél a gyógyítás
Vizsgálódásaik egyik különlegessége az volt, hogy ugyanazon donorokból származó mintákat elemeztek különböző biológiai szinteken. Összesen 220 ezer neuron egy-sejtmag szintű RNS szekvenálását végezték el, illetve bizonyos sejtek alaktani változását és elhelyezkedését detektálták. A kísérletben tíz skizofrén és tíz kontroll agy mintáit vizsgálták, az elemzéshez különböző európai agybankokból igényelték a mintákat.
"A kutatás szerint leginkább az agykéreg felső rétegében elhelyezkedő gátlóneuronok érintettek, de több mint egy tucat gátlóneuront tudtunk osztályozni. Ez az eljárás arra is jó, hogy új neuronpopulációkat fedezzünk föl, melyek később egy gyógyszerfejlesztésnél terápiás támadáspontként szerepelhetnek – számolt be a jövőbeli lehetőségekről a kutatásvezető. Szerencsés esetben tehát a kutatás eredményei a skizofrénia terápiájához is elvezethetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
