A Wellcome-MRC Cambridge-i Őssejtintézet tudósaival együttműködve Peter Campbell és kollégái vérsejteket vizsgáltak minden korosztályban, a csecsemőkortól hetven-nyolcvan éves emberekig. Az elemzés során felfedeztek egy olyan folyamatot, amely idősebb korban „katasztrofális” változást idéz elő a vér összetételében, ennek következében megnő a vérrák és a vérszegénység kockázata, valamint romlik a fehérvérsejtek hatékonysága a fertőzések elleni küzdelemben.
A tudósok szerint hasonló változások az egész szervezetben lezajlanak a bőrtől az agyig, és ez lehet az oka annak, hogy míg az emberek gyakran évtizedekig egészségesen öregednek, hetvenéves koruk után gyorsabb hanyatlás következik be. A kutatás végső célja egyébként az öregedési folyamat lelassítása lehet – jegyezte meg Peter Campbell, a tanulmány egyik vezető szerzője, aki egyben a cambridge-i Sanger Intézet programvezetője.
65 év felett drámai a változás
Az öregedés egy igen összetett folyamat. A tudósok eddig arra következtettek, hogy a sejtekben fokozatosan felhalmozódó mutációk rontják a szervezet megfelelő működését. A legújabb kutatás szerint azonban ez az elgondolás téves vagy hiányos, és a hanyatlásért inkább az időskorban dominánssá váló „önző” sejteket teszik felelőssé.
Campbellék megállapítása szerint a 65 év alatti felnőttek csontvelőjében a vörös- és fehérvérsejtek széles skáláját a 20-200 ezer különböző típusú őssejtből álló változatos populáció termeli. A 65 éven felülieknél azonban merőben más a helyzet: vérsejtjeik körülbelül fele mindössze 10 vagy 20 különböző őssejtből származik, drámaian csökkentve a páciens vérsejtjeinek sokféleségét, ami kihat az egészségi állapotára.
A mutációk okolhatók mindezért?
A Nature tudományos folyóirat friss számában publikált tanulmány szerint a vér előállításában részt vevő őssejtek idővel mutációkat gyűjtenek, de ezek többsége ártalmatlan. Ám ha a ritka „vezető” mutációk az őssejteket gyorsabb növekedésre késztetik, gyakran rosszabb minőségű vérsejteket termelnek. A harminc-negyven éves embereknél ez még nem okoz problémát, de hetvenéves kor felett ezek a gyorsan növekvő sejtek kezdik uralni a vérsejttermelést.
Campbell szerint a hetvenéves kor után beütő exponenciális növekedés magyarázza a hirtelen változást, pontosabban azt, hogy miért válik törékenyebbé az ember. A gyorsabban növekvő vérőssejtek összefüggésbe hozhatók a vérrákkal és a vérszegénységgel , és azzal is, hogy az ember kevésbé tud ellenállni a fertőzéseknek vagy viseli rosszabbul a kemoterápiát.
A szakértők szerint egyébként más szervekre is kiterjeszthető az elméletük. Ezért most ugyanezt a folyamatot akarják megtalálni a bőrben is, hogy megértsék, miért vezet az öregedés ráncosodáshoz, és miért gyógyulnak lassabban a sebek idősebb korban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
