Kiderült, mi okozta a Homo erectus vesztét

A lustaság okozta a Homo erectus vesztét

Az Arab-félszigeten a kora kőkorszakban élt előemberek populációinak régészeti vizsgálata azt mutatta, hogy a Homo erectus "nem igazán erőltette meg" magát az eszközkészítés és a nyersanyagok begyűjtése terén - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A modern ember öregebb, mint gondoltuk 2017. június 9-én számoltunk be róla, hogy a szaharában kutakodó tudósok 300 ezer évesre becsült korú fosszíliát találtak, holott eddig úgy hitték, a modern ember mintegy százezer évvel később és a kontinens másik részén alakult ki. A témáról ide kattintva olvashat bővebben.

Ceri Shipton, az egyetem munkatársa szerint ez a "lustaság", valamint az, hogy képtelen volt alkalmazkodni az éghajlat változásához, valószínűleg szerepet játszott a faj kipusztulásában. "A táborhelyeik körül heverő kövek bármelyike megtette nekik, amikor eszközkészítésre került a sor, pedig ezek többnyire jóval silányabb minőségűek voltak, mint azok, amelyeket a későbbi eszközkészítők használtak" - magyarázta Shipton.

Amikor a kutatók megvizsgálták a sziklás magaslatot, nyomát sem találták bármilyen tevékenységnek, se alkotásoknak, se kőfejtésnek.

Hozzátette, hogy az általunk vizsgált lelőhelyen volt egy hatalmas sziklás magaslat tele jó minőségű kővel, csupán kis távolságra egy apró dombon.

"Ők azonban ahelyett, hogy felsétáltak volna a dombra, inkább begyűjtötték a leguruló töredékeket. Tudták, hogy ott van, de mivel volt elég nyersanyaguk, a jelek szerint úgy voltak vele, hogy minek vesződjenek ezzel" - jegyezte meg Shipton.

"Nem csupán lusták, hanem nagyon maradiak is voltak"

Mindez szöges ellentétben áll a későbbi korszakok eszközkészítőinek, köztük a korai Homo sapiens és a neandervölgyi ember gyakorlatával, akik hegyeket másztak meg jó minőségű kövek után kutatva, majd azokat hosszú távolságokon át szállították.

Shipton szerint az élőhelyük elsivatagosodásához való alkalmazkodást szolgáló technológiai fejlődés elmaradása ugyancsak hozzájárult a faj kipusztulásához. "Nem csupán lusták, hanem nagyon maradiak is voltak" - fogalmazott a szakember.

"Az üledékminták tanúsága szerint a körülöttük lévő környezet egyre csak változott, ők azonban még mindig ugyanazt csinálták az eszközeikkel" - mondta a szakember, aki hozzátette, hogy semmilyen előrelépés nem történt: eszközeik egyre csak az immár kiszáradt folyóvölgyek közeléből kerülnek elő. Azt hiszem, hogy a környezet végül túl szárazzá vált nekik".

Az első ember, aki beszélt és főzött 2018. február 21-ei cikkünk szerint jó hajós lehetett és a nyílt vízen boldoguláshoz valamiféle nyelvet is használhatott a Homo erectus. A felegyenesedett ember, akinek testfelépítése hasonlított a modern emberéhez, képes volt eszközöket készíteni, és valószínűleg az első előember volt, amely főzött is . Több mint 1,8 millió évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, és az előemberek közül feltehetőleg elsőként hagyta el a kontinenst, eljutva Ázsiába, valamint Európába - olvasható korábbi cikkünkben, melyet a linkre kattintva érhet el.