A kellemetlen szájszagot, avagy a halitózist általában a szájban élő kéntermelő baktériumok váltják ki, ugyanakkor ez nem jelenti, hogy kizárólag a szájüregből eredhet a becslések szerint a népesség mintegy felét érintő probléma forrása. Bizonyos esetekben például a orrot, a nyelőcsövet vagy az orrmelléküregeket érintő betegségek állnak a háttérben, de akár olyan veszélyes kórképek is járhatnak ilyen tünettel, mint a májzsugorodás . Mindez azonban nem minden: olykor ugyanis a vérben kell keresni a valódi kiváltó okot.
Egy néhány évvel ezelőtt a holland Radboud Egyetemen elvégzett kutatás az elfogyasztott ételekből származó és a bélrendszerben nagy mennyiségben képződő metántiolt nevezte meg bűnösként. Bár a tudósok már akkor is úgy sejtették, hogy a gondot a vegyület lebontásáért felelős fehérje hibája okozza, a pontos mechanizmust csupán egy közelmúltban megjelent tanulmányukban tudták feltárni.
Az Arjan Pol vezette kutatócsoport azonosított egy szelénkötő protein 1 névre keresztelt emberi fehérjét, illetve az ezt kódoló SELENBP1 gént. Ezt követően öt olyan pácienst vettek vizsgálat alá, aki krónikus extraorális eredetű halitózissal küzd. Úgy találták, hogy az említett gén mindnyájuknál mutálódott formában volt jelen, ennek következtében pedig a metántiol szintje az átlagosnál magasabb értéket ért el a vérükben, ami előidézte a kellemetlen szájszagot. A felfedezés alátámasztása érdekében egérkísérletek során kiiktatták a SELENBP1 gént, aminek hatására a rágcsálók vérében is megemelkedett a metántiol mennyisége, akárcsak más kellemetlen szagú kénvegyületeké.
A kutatók feltételezik, hogy az anyagcserezavar étrendi változtatásokkal is kezelhető lehet. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy egyes kutatások szerint a szelénkötő protein 1 rosszindulatú daganatos megbetegedésekkel is kapcsolatba hozható, habár pontos szerepe ezekben még nem ismert.
Ez is érdekelhet
Forrás: medicalnewstoday.com
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
