Az empátia , vagyis a képesség, amellyel a másik élőlény lelkiállapotába bele tudjuk képzelni magunkat, az egyik legfontosabb kapocs, amely összeköt minket. Sokáig úgy gondolták, hogy az empátia a fejlődésünk során alakul ki, a közelmúltban végzett tanulmány azonban rávilágított: genetikai hátterünk is befolyásolja. Azt is sikerült igazolni, hogy a nők általánosan empatikusabbak a férfiaknál.
Ennyivel empatikusabbak a nők
Az ember társas lény, az empátiának pedig komoly szerepe van ebben. Segít, hogy felismerjük a másik ember érzéseit, és ennek megfelelően reagáljunk - például ha valaki feszült , meg tudjuk nyugtatni. Sokáig úgy tartották, hogy az ember ezt a képességet a gyermekkorban átélt tapasztalatai során fejleszti ki, kiderült azonban, hogy már születésünktől a génjeinkbe van írva.
Ezt egy átfogó, 46 ezer ember bevonásával készült kutatás tudta igazolni. Az alanyoknak egy érzelmi intelligenciát (röviden EQ) felmérő kérdéssort kellett kitölteniük, majd pedig génjeiket is megvizsgálták. Kiderült, hogy bár az empátia jelentős részét valóban a szociális érintkezések során sajátítjuk el, legalább 10 százalékban a genetikai hátterünk határozza meg a mértékét. Varun Warrier, a Cambridge Egyetem kutatója hangsúlyozta: a genetikai oldal feltérképezését követően fontos megvizsgálni azt is, hogy milyen nem-genetikai tényezők befolyásolják még az érzelmi intelligencia mértékét.
A két nem között is jelentős különbség figyelhető meg: az EQ-t mérő kérdéssor kitöltésekor kapható, maximális 80 pontból a nők átlagosan 50-et értek el, míg a férfiak csupán 41-et. Ennek is nagy valószínűséggel genetikai háttere van, a pontos okokat azonban nem sikerült feltérképezni. Azt azonban kimutatták, hogy az alacsony empátiáért felelős génháttér az autizmus kialakulásának esélyét is növeli.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: BBC Health
