Az úgynevezett űrvérszegénységet azóta ismeri az orvostudomány, hogy az első missziók visszatértek a Földre. A pontos kiváltó okai azonban egyelőre tisztázatlanok. Mint azonban azt a BBC hírportálja megírta, az Ottawai Egyetem 14 űrhajóssal végzett kutatást a Nemzetközi Űrállomáson eltöltött hat hónap során. A misszió alatt vett vér- és lélegzetminták segítségével meg tudták mérni a vörösvérsejt-veszteséget. Ezek a sejtek szállítják az oxigént a tüdőből a test többi részébe, így kulcsfontosságúak az élethez.
Az űrben másodpercenként hárommillió vörösvérsejt pusztul el, a Földön ezzel szemben csak kétmillió. Szerencsére a szervezet kompenzálja a veszteséget, másképp nagyon betegek lennének az asztronauták odafent. Azt azonban nem tudják a kutatók, mennyi ideig képes az emberi szervezet az állandó önjavításra, különösen, ha hosszú küldetésen vannak az űrhajósok. Gyógyulásuk ráadásul a gravitációba visszatérve sem gyorsult fel igazán: még egy év elteltével is nagyobb arányban pusztultak a vörösvérsejtjeik. Ennek ellenére normálisan tudták élni az életüket.
"Az űrbe érkezéskor az asztronauták több vörösvérsejtje pusztult el, és ez folytatódott az utazás teljes időtartama alatt" - mondta el Guy Trudel orvos, a kutatás vezetője. Kifejtette, a súlytalanság miatt az űrben ez nem jelentett gondot, a Földre visszatérve ugyanakkor csökkent az űrhajósok csonttömege és izomereje. Mind a nőket, mind a férfiakat egyformán érintette a probléma.
Ez is érdekelhet
Trudel szerint az űrutazás miatti vérszegénység hasonlít ahhoz, mint amit - az akár COVID-19 miatt - hónapokat intenzív ellátásban töltő páciensek élnek át. A vérszegénység a későbbi testmozgást és a gyógyulást is akadályozza. Az ottawai kutatók Nature Medicine-ben megjelent eredményeiből az is következhet, hogy a távoli bolygókra utazó emberek étrendjébe több vasat, szükség szerint több kalóriát kell beépíteni. A vérszegénység következtében kialakuló betegségek szűrése is fontos lehet, mielőtt az asztronauták elindulnának az űrbe, a Holdra, a Marsra vagy távolabbi égitestekre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
