Magyarországon 2002-től őrizhetik meg a várandós kismamák a gyermekük őssejtjeit . A folyamatban úttörő szerepet vállalt a nemzetközileg is elismert orvos, Czeizel Endre, bár az ezredforduló elején még maga a genetikus is - a szakma számos képviselője mellett - kissé szkeptikusan állt a felhasználásukhoz. A köldökzsinór-vérből kinyerhető sejtek alkalmazásával akkor még csak behatárolható betegségcsoportokban kísérleteztek, a bankok pedig maximum húsz évre vállalták a megőrzést, így a felnőttkorban kialakuló betegségek esetében már nem lehetett volna hasznosítani ezeket.
Másfél évtizeddel ezelőtt az őssejt fogalma bombaként robbant be a köztudatba: a média akkor erősen eltorzított képet alkotott róla, szinte általános, minden betegséget gyógyító csodaszerként állította be. Az azóta eltelt években az őssejtterápia lehetőségei csendben, de folyamatosan fejlődnek. A New Yorkban rendezett, a regeneratív medicina jelenét és jövőjét taglaló nemzetközi konferencián - melyen a Czeizel Intézet segítségével a HáziPatika.com is részt vehetett - kiderült: az őssejtekkel már számos területen zajlanak komoly kutatások a hematológiától a neurológián át egészen az ortopédiáig. Már nem csupán néhány ritka betegség kezelésére alkalmazhatóak: az őssejteknek a közeljövőben fontos szerepe lehet például a cukorbetegséggel járó társbetegségek kezelésében, a stroke utáni regenerációs folyamatok javításában, de az autizmusban is keresik a felhasználási módokat.
Gyakori betegségek is kezelhetőek lesznek
A tudományos eredmények alapján a nem túl távoli jövőben már gyakoribb betegségek esetén is alkalmazhatják ezeket a legyűjtött őssejteket: súlyos fekélyek, sebek és égési sérülések , illetve különböző ortopédiai problémák is kezelhetőek lesznek. Kísérletek zajlanak bizonyos szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására, illetve az agyvérzéses betegek kezelésében is szerepet játszhatnak ezek a sejtek. A New Yorkban rendezett konferencián felszólaló egyik professzor Texasban egy olyan programot indított, amely az ajak- ,illetve szájpadhasadékkal született gyermekek esetén alkalmazná a köldökzsinórból gyűjthető őssejteket.
Sokat változott ezeknek a sejteknek a megítélése az utóbbi évtizedekben. Néhány orvosgenerációval korábban még úgy tanították, hogy az őssejtek az embrió 15. napján specializálódnak egy adott feladatra, és onnantól tulajdonképpen megszűnnek létezni. Kiderült azonban, hogy egy részük megmarad, és kinyerhető például a csontvelőből, a zsírszövetből, illetve eltérő arányban szinte minden szervünkben és szövetünkben megtalálható. Nagy arányban nyerhető ki a köldökzsinórvérből, illetve szövetből - utóbbiak pedig különösen jól hasznosíthatóak számos betegség esetén.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az őssejteket korábban főként a hematológiában alkalmazták vérképző szervi és autoimmun betegségek kezelésére. Ilyenkor általában a szervezetet látják el kívülről bevitt őssejtmennyiséggel, hogy így regenerálják - a közelmúltban azonban teljesen új módon közelítették meg az őssejtek szerepét. "Az utóbbi években tisztult csak le az őssejtek feladatának mechanizmusa. Eddig azt gondoltuk, hogy az őssejt megérti, hogy milyen funkciót várunk tőle a páciens szervezetében, és arra specializálódva pótolja az elpusztult vagy káros sejteket, ezzel pedig a beteg meggyógyul. Most már azonban tudjuk, hogy a beültetett őssejteknek inkább irányító szerepük van, jelzést adnak a szervezetnek, hogy mozgósítsa a bennünk lévő sejteket a regenerációra" - mondta el a HáziPatika.com kérdésére Merhala Zoltán, a Czeizel Intézet vezetője. Mint mondta, a felismeréssel új irányt vettek az őssejtterápiák kifejlődését célzó kísérletek, további évek kellenek ugyanakkor, hogy ezek eredményei bekerüljenek a gyakorlatba, és az orvosok a mindennapok során is alkalmazzák.
Tízezres mintával működhetne a magyar őssejtbank
Magyarországon jelenleg csupán saját célú őssejtmegőrzésre van lehetőség, számos nyugati országban működnek ugyanakkor közösségi őssejtbankok is, ahol bárki számára elérhető mintákat tárolnak. A közösségi bankok célja, hogy minél több őssejtmintát gyűjtsenek össze, genetikai szempontból meghatározzák ezek jellegzetességeit, és elérhetővé tegyék a világ összes gyógyászati célból munkát végző szakembere számára. Mivel hazánkban nincs ilyen bank, szükség esetén az egészségbiztosító külföldi intézményekből rendeli meg az őssejteket több százezer forintért.
Ez is érdekelhet
Az elmúlt 15 évben nagyjából minden tizedik megszületett magyar gyermek őssejtjeit tárolták , ami az intézet igazgatója szerint a nyugati országok eredményeivel összehasonlítva kitűnő arány. A szakemberek nagy része egységes álláspontot képvisel a közösségi őssejtbank kialakításának fontosságáról, amely nemcsak a legyűjtött vért, hanem a szövetet is elraktározhatná. A profitorientáltan működő őssejtbankok a tapasztalati és technológiai hátteret már biztosítani tudják, illetve a minták begyűjtésében is segítséget nyújthatnak a nagyobb "állami" banknak - hangsúlyozta Merhala Zoltán. Egy nagyjából tízezres őssejt-mintaszám genetikai szempontból is megfelelő lefedettséget biztosítana a magyar lakosság számára ahhoz, hogy a felmerülő igényeket saját forrásból fedezhessük. Egy ilyen bank fenntartása hosszú távon gazdaságilag is jövedelmezőbb lenne a jelenlegi modellnél, amelyben az őssejteket külföldi bankokból vásároljuk meg.
