Az Oxfordi Egyetem kutatói a koronavírus ellen harcoló számos antitest koncentrációját vizsgálták a kutatásba bevont résztvevők vérében az után, hogy az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett Vaxzevria nevű oltást megkapták. Elemezték, hogy az alanyok közül később ki szenvedett tüneteket mutató COVID-19-ben és ki nem kapta el az új koronavírus- fertőzést, majd ezek alapján a kutatók alkottak egy vérvizsgálaton alapuló modellt, amelytől azt remélik, hogy "megjósolja" majd, milyen erőteljesek lesznek az újabb oltások .
Az új módszer előnye
"Az adatokat fel lehet használni arra, hogy kiköveztessük az új oltóanyagok becsült hatékonyságát" - írták a tanulmányban. A kutatók ugyanakkor jelezték, hogy további kutatások szükségesek annak megerősítésre, hogy a modell jól jelzi-e a vakcinák hatékonyságát az aggodalomra okot adó, fertőzőképesebb új vírustörzsek esetében is. Megjegyezték azt is, hogy nem vizsgálták az úgynevezett sejtes immunválaszt, amely az antitestek mellett az emberi szervezet hatékony fegyvere a fertőzések ellen , és amelyet bonyolult megmérni.
Felgyorsulhat az engedélyeztetés
"Nagy szükség van arra, hogy vakcinákkal lássuk el a világot, de a fejlesztés és az engedélyeztetési eljárás jelenleg hosszú hónapokat vesz igénybe. Reméljük, hogy ennek a valószínűségszámításnak az alkalmazása a felgyorsíthatja a folyamatot" - közölte Andrew Pollard, az Oxfordi Oltóanyagcsoport igazgatója.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Delta variáns: újabb szomszédunknál bukkant fel - olvassa el cikkünket !
