A Leonardo da Vinci (1452-1519) híres képe iránti világméretű lelkesedés többek között a megörökített arckifejezés kétértelműségének köszönhető - emlékeztet a Scientific Reports című szakfolyóiratban megjelent tanulmány, amely megoldani véli a rejtélyt. A kutatók 12 embernek mutattak fekete-fehér képeket Mona Lisa mosolyával, amelyeken az ajkak görbülete enyhén változott. Véletlen sorrendben több képet mutattak nekik (az igazi mosolyt, négyet boldogságot kifejező, magasabban álló szájszeglettel, négyet pedig szomorúságról tanúskodó szájszeglettel), harmincszor egymás után.
"Tekintettel a leírásokra, amelyeket a művészettörténészek adtak a műről, azt vártuk, hogy az eredeti lesz a legkétértelműbb . Nagy meglepetésünkre a résztvevők az esetek közel 100 százalékában az eredeti változatot értelmezték a boldogság kifejezéseként - mondta Jürgen Kornmeier, a németországi Freiburg egyetemének idegtudományokkal foglalkozó professzora. A kutatók beismerték, hogy a tanulmány csak a szomorúságtól a boldogságig terjedő skálát vizsgálta, és nem vettek figyelembe más típusú érzelmeket, amelyek a rejtélyes mosolyban kifejeződhetnek.
Az Amszterdami Egyetem tudósai 2005-ben szintén megpróbálták dekódolni Mona Lisa mosolyát, más módszerrel, és árnyaltabb eredményekre jutottak. A képet érzelemfelismerő szoftverrel vizsgálták. Az alkalmazott algoritmus figyelembe vette az arc főbb vonásait, az ajkak görbületét, a szemek körüli szarkalábakat, és ezeket hat alapvető érzelemmel kapcsolták össze. A számítógépes program arra a következtetésre jutott, hogy Mona Lisa mosolya 83 százalékban boldogságot, 9 százalékban megvetést és 2 százalékban dühöt fejez ki.
A feltehetően 1503-ban Firenzében elkezdett arckép minden valószínűség szerint Lisa Gherardinit, Francesco del Giocondo firenzei kelmekereskedő hitvesét ábrázolja, innen kapta a Gioconda elnevezését. Az olasz szó jelentése "vidám".
Forrás: MTI
