A bélflóra mikrobái fontos szerepet játszanak a szervezet egészséges működésében, beleértve például az immunrendszert és az emésztést. Az elmúlt években fény derült rá, hogy nemcsak az antibiotikumok idézhetnek elő változást a baktériumközösség biodiverzitásában, hanem egyéb, elsősorban az emberi sejtekre ható szerek is. Jó példa erre a cukorbetegség kezelésére alkalmazott metformin, amely felerősítheti bizonyos baktériumok szaporodását, ezáltal megváltoztatva a bélflóra összetételét .
Minden negyedik gyógyszer
A legújabb kutatási eredmények azonban a korábbiaknál is jóval messzebb mutatnak. A Nature című tudományos folyóiratban publikált legutóbbi tanulmány több mint ezer általánosan elterjedt gyógyszer bélflórára gyakorolt hatásait tárta fel, közte antipszichotikumokét, protonpumpa-gátlókét, hormonokét és rákellenes szerekét. A kutatók laboratóriumi körülmények között az egészséges emberi bélrendszerben megtalálható 38 baktériumfaj mindegyikét kitették a vegyi anyagok hatásának, akárcsak az antibiotikumhasználattal összefüggő súlyos hasmenések leggyakoribb kórokozóját, a Clostridium difficilét .
A tesztek során kapott eredmények még a kutatókat is meglepték, hiszen a több mint 800 nem antibiotikus készítmény nagyjából negyede hatott ki legalább egy baktériumfaj szaporodására. Ezek között több tucat olyan akadt, amely tíz vagy annál is több fajra hatott, egy részükről ráadásul korábban egyáltalán nem volt ismert ez az erős antibakteriális aktivitás. A tanulmány egyik szerzője, Kiran Patil szerint a 25 százalékos arány valószínűleg akkor is megállná a helyét, ha egy még nagyobb volumenű gyógyszercsoportot vizsgálnának meg. Magyarul mondva, átlagosan négy gyógyszerből egy kihatással van az emberi bélflóra működésére, ráadásul az is kiderült, hogy az ártalom nagyobb arányban érinti a hasznos baktériumokat.
Athanasios Typas kutató, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium munkatársa elmondta, eredményeikkel a vizsgált gyógyszerek kapcsán felsorolt lehetséges mellékhatások is egybecsengenek. E tekintetben ugyanis jól elkülöníthetőek egymástól a bélflórára ható és nem ható készítmények, hiszen előbbieknek sokkal több antibiotikumszerű mellékhatása van, így például gyakran okoznak panaszokat az emésztőcsatornában.
A szuperbaktériumok titkos élete
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fontos felfedezés lehet, hogy a kutatócsapat kapcsolatot talált az antibiotikumrezisztens baktériumfajok és azon mikrobák között, amelyekre nem hatottak a vizsgált gyógyszerek. A két szituáció mögött ugyanis nagy valószínűséggel ugyanaz a mechanizmus húzódhat meg, így tehát elképzelhető, hogy a nem antibiotikus készítmények is hozzájárulhatnak az antibiotikumrezisztencia kialakulásához. Kiran Patil szerint nagyon komolyan kell venni ezt a lehetőséget, tekintve, hogy a szuperbaktériumok milyen hatalmas egészségügyi kockázatot jelentenek ma világszerte.
A tanulmány szerzői szerint a kutatás ezen felül hozzájárulhat olyan új gyógyszerek kifejlesztéséhez, amelyek gátat szabhatnak a Clostridium difficile okozta kellemetlenségeknek, vagy amelyek által szükség esetén megváltoztatható lesz a bélflóra összetétele. Abban ugyancsak segítséget nyújthatnak az adatok a gyógyszergyártó vállaltoknak, hogy képesek legyenek csökkenteni egyes lehetséges mellékhatások kockázatát.
Ez is érdekelhet
Forrás: theguardian.com
