Az eddig véltnél több millió évvel korábban kezdhetett felegyenesedve járni a mai ember és az emberszabásúak újonnan felfedezett lehetséges közös őse - állítják a Tübingeni Egyetem és a Senckenberg Humánevolúció-kutató Központ tudósai. "Ez paradigmaváltást jelent az emberi evolúció kutatásában, és a paleoantropológia alapjait kérdőjelezi meg az, hogy a felegyenesedés Európában alakult ki" - mondta Madelaine Böhme, a kutatócsoport vezetője.
Az új emberelőd
A tudósok 2015 és 2018 között fedezték fel egy addig ismeretlen ősi főemlős csontkövületeit a bajorországi Unterallgäu egyik agyagbányájában. A Danuvius guggenmosinak nevezett főemlős 11,62 millió évvel ezelőtt élt és valószínűleg képes volt két lábon járni és négy lábon mászni is. A felegyenesedett járás eddigi legkorábbi bizonyítékai mintegy hatmillió évesek voltak, amelyek Kréta szigetéről és Kenyából származtak. "Eddig a felegyenesedett járás kizárólag az ember tulajdonsága volt. A Danuvius azonban nem ember, hanem emberszabású" - magyarázta Böhme.
A bajor agyagbányában a paleontológusok épségben megmaradt kar- és lábcsontokat, csigolyákat, valamint kéz- és lábujjcsontokat találtak, amelyek legalább négy egyedtől származnak. "Ezek alapján rekonstruálhattuk, hogyan járt a Danuvius. Most először tudtunk több funkcionálisan fontos könyök-, csípő-, térd- és ugróízületet egyetlen csontvázon vizsgálni. Nagy meglepetésünkre néhány csont jobban emlékeztetett az emberére, mint a majmokéra" - mondta Böhme.
Ez is érdekelhet
A Danuvius S-alakú gerincoszlopa segítségével tudott felegyenesedni, míg az emberszabású majmoknak egyszer görbülő gerincoszlopa van. "A Danuvius kombinálta a hátsó lábakra alapuló két lábon járást a mellső lábakra építő mászással" - mondta David Begun, a tanulmány társszerzője. A kutatók szerint "az új emberelőd" nagyjából egy méter magas volt. A nőstény 18, a hím pedig 31 kilogrammos lehetett.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
