"Az étkezési szokások megváltoztatása hatással lehet az elhízottságra, a testtömeg-indexre és a derékméretre" - mondta el Fukuda Haruhisa, a Kjúsú Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy a gyors evés megakadályozását célzó módszerek segíthetnek az elhízás megelőzésében és az elhízással összefüggő egészségi kockázatok csökkentésében. A BMJ Open című szaklapban publikált tanulmány készítői 60 ezer ember egészségbiztosítási adatait elemezték Japánban, akik rendszeresen jártak orvosi kivizsgálásokra 2008 és 2013 között, és ez idő alatt 2-es típusú cukorbetegséget diagnosztizáltak náluk.
A megfontolt evés karcsú derekat eredményez
Az orvosi vizsgálatok során a résztvevőknek meg kellett becsülniük az evési sebességüket - gyors, normális vagy lassú -, valamint egyéb szokásaikról is kérdezték őket, például arról, hogy lefekvés előtt két órával szoktak-e vacsorázni, hogy jellemző-e rájuk a késő esti nassolás, és hogy ki szokták-e hagyni a reggelit. A kutatóknak az alanyok testtömeg-indexére ( BMI - a testmagasságból és testtömegből kiszámított érték), valamint derékbőségére vonatkozóan is voltak adataik.
A tanulmány készítői a 25 vagy magasabb BMI-értéket tekintették elhízásnak. (Nagy-Britanniában a 25 feletti BMI-érték még "csak" túlsúlyt jelent, a 30 feletti az elhízás.) A vizsgált időszak kezdetén az alanyok közül 22 070-en a gyors, 33455-en a normális, 4192-en pedig a lassan evők közé sorolták magukat.
Az eredmények szerint a normális sebességgel táplálkozók 29 százalékkal, a lassan evők 42 százalékkal kisebb eséllyel voltak elhízottak, mint akik rendszeresen befalták az eléjük kerülő ételt. A mutatók szerint az evési sebesség lassításával csökkent a résztvevők testtömeg-indexe és derék-körmérete. A kutatók azt is megállapították, hogy akik vacsora után még nassolnak vagy hetente háromszor vagy többször mindössze két órával lefekvés előtt vacsoráznak, ugyancsak komolyabbá alakítják a túlsúly kockázatát. Utóbbit azonban nem befolyásolja a reggeli kihagyása.