Elterjedten alkalmazzák azt a módszert, melynek során mesterséges gélt fecskendeznek a porc helyére, mely részben képes utánozni a porc terhelésfelfogó működését. A megoldás azonban csak átmeneti, később újabb injekciókra van szükség.
Most azonban a Brown Egyetem nanotechnológus szakértője Thomas Webster olyan eljárást fejlesztett ki, mely egy szintetikus felület segítségével egy helyre összpontosítja a porcot alkotó sejteket. Ezeket a sejteket aztán elektromos impulzusokkal bírják rá az osztódásra. Ez az első olyan vizsgálat, mely fokozott porcregenerációt mutatott ki az új módszernek köszönhetően. Az eredményeket a Journal of Biomedical Materials Research-ben tették közzé.
"A porcregeneráció hatalmas problémát jelent - mondta el Webster, aki a Brown Egyetem Ortopédia Klinikájának és Biomérnöki Részlegének docense. - Nem érzünk fájdalmat egészen addig, míg jelentős mértékű porc el nem pusztult, és a csontfelszínek egymással érintkezésbe nem jutnak. Emiatt nagyon fontos a porcregenerációra összpontosító kutatás." Webster karbon nanocsövekkel foglalkozott, melyek amellett, hogy kiváló vezetők, a legmerevebb és legerősebb rostok közé tartozó molekuláris méretű karboncsövecskék is egyben. Jelenleg orvosi, kereskedelmi és ipari felhasználásuk intenzív kutatási téma szerte a világban.
Webster, Dongwoo Khang (Brown Egyetem), Grace Park (Purdue Egyetem) és munkatársaik megállapították, hogy egyedülálló felületi tulajdonságaiknak köszönhetően a nanocsövek képesek stimulálni a porcot alkotó sejteket, tudományos nevükön kondrocitákat. A nanocsövek felszíne érdes, mikroszkóp alatt dombos tájhoz hasonlít. Ez az egyenetlen felszín azonban olyannyira hasonlít a természetes szövetek kontúrjához, hogy a kondrociták otthonosan érzik magukat rajta, és hamar benépesítik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Hogy úgy mondjam, becsapjuk a szervezetet - mondta el Webster. - Az egész arról szól, hogy a nanocsövek imitálják a szövetek természetes érdességét." Korábban mikronfelületekkel próbálkoztak, de a nanocsövek jobbnak bizonyultak érdességüknek köszönhetően. Emellett utóbbiakat könnyebben lehet a sérült terület formájához igazítani is. A kutatók arra is rájöttek, hogy - valószínűleg a sejtekbe irányuló kalciumáram befolyásolásán keresztül - az elektromos impulzusok képesek elősegíteni - a porcnövekedést. Most az állatkísérletek következnek, és siker esetén embereken folytatódhat a kutatás.
A porcpótlással párhuzamosan, Webster a csontregenerációval kapcsolatosan is hasonló kutatást végzett. Ennek eredményeit tavaly közölte a Nanotechnologyban. Itt is megállapították, hogy a csontsejtek szívesebben népesítik be a durva felszínű nanocsöveket, mint más felszíneket, és japán kutatók azt is bebizonyították, hogy az elektromos impulzusok elősegítik a csontsejtek növekedését.
Ez is érdekelhet
Forrás:
Medipress hírszolgálat
