A szaklapban megjelent kísérletben kikapcsolták az egerekben a viszketés ingerét, miközben az állatok összes többi érzékét, köztük az tapintást és a hőérzékelést is érintetlenül hagyták. A szakértők azt remélik, hogy a viszketés alaposabb megértése elősegíti majd a krónikus viszketésben szenvedő emberek hatékonyabb kezelésének kifejlesztését.
Az amerikai Országos Fogászati és Craniofacialis Kutatóintézet kutatói olyan egereket tenyésztettek ki, amelyek képtelenek voltak a nátriuretikus peptid B (Nppb) vegyület termelésére, amely jelátvivő vegyületként szolgál az agysejtek egymás közötti kommunikációjában. A vegyület nélküli egerek Dr. Santosh Mishra beszámolója szerint teljesen úgy néztek ki és úgy viselkedtek, mint a többi egér, de amikor az állatokat viszketésre ingerlő anyagoknak tették ki, ezek az egerek nem vakaróztak.
Amikor azonban Nppb-t fecskendeztek be ezeknek az egereknek a gerincvelőjébe, vakarózni kezdtek az ingerlő anyagok hatására. A kutatók szerint a vegyület úgy vesz részt a viszketés érzékelésében, hogy a bőrben felvett viszkető érzést a gerincvelőn keresztül továbbítja az agyba.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A rovarcsípések, a pikkelysömör és az ekcéma is erőteljes viszketést válthat ki, de néhány emberben bármilyen nyilvánvaló ok nélkül is jelentkezhet viszketési inger. Ez az életminőséget jelentősen befolyásoló állapot jelenleg csak az érintett terület idegeinek elmetszésével kezelhető, ez azonban a többi érzékelést is megszünteti. A kutatók azon dolgoznak, hogy szelektív módon lehessen kikapcsolni a viszketési ingert az ilyen betegségben szenvedő emberekben. Az Nppb azonban sajnos valószínűleg nem jelent azonnali megoldást a problémára, mert a vegyület fontos szerepet játszik a szív működésében is, ezért az ezt befolyásoló gyógyszerek súlyos mellékhatásokkal járhatnak.
Legjobban: